Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)
Útügyeink a két világháború között (1919–1945)
A harmadik, vagyis 1932-re vállalatba adott munkák végrehajtását a világgazdasági válság átmenetileg megakadályozta. Ez az akadály annál is inkább teljes súlyával nehezedett űrfejlesztési programunkra, mert többek között erre az évre volt előirányozva a nemzetközi forgalmi fontossággal bíró budapest—szegedi út átépítése is. Az angol Automobile Association kezdeményezésére a Touring Clubok Nemzetközi Szövetsége (Alliance Internationale de Tourisme) 1930 júniusában egész Európát átszelő autóút létesítését szorgalmazta tűzte ki célul. 1931-ben Bécsben tartott konferencián a Szövetség már az út vonalvezetésére is javaslatot tett. A javaslat szerint az út Londonból indulna ki. Dover és Calais közt különleges gyors kompátkelést létesítenének, ezután Brüsszel—Köln—Nürnberg—Passau—Wien—Budapest—Szeged—Beográd—Szófia érintésével haladna Istanbulba. Az út nagyjából a transzkontinentális expresszvonatok útját követné, és a legtermészetesebb és legrövidebb öszszeköttetést képezné London és Istanbul között. A bécsi konferencián Csehszlovákia az út Prágán keresztül való vezetését javasolta, ami a magyar terület elkerülését és az útvonal hosszabbodását jelentette volna, amellett kedvezőtlenebb terepen haladt volna. Ennek a javaslatnak elutasítását döntő módon a Magyar Touring Club előterjesztése befolyásolta. A klub előterjesztésének leghathatósabb érvelése az volt, hogy a konferencia idejére a budapest—bécsi állami út magyar szakasza az autóforgalom akkori igényeihez kielégítő módon már kiépült, a Szeged felé vezető szakasz kiépítésének elhatározását pedig befejezett ténynek jelenthette be, mert az építés az államutak jóváhagyott hároméves átépítési programjában szerepelt. A konferencia így az eredeti vonalvezetést fogadta el. Románia kívánságára Budapestről Szolnokon, Kolozsváron, Brassón át Bukarestig, illetve Konstanzáig kiágazást terveztek, amely a Fekete-tengeren való átkeléssel csatlakozik Istanbulhoz. Ebben az időben a szóban lévő útvonal Magyarországon át történt vezetésének további jelentősége domborodott ki azáltal, hogy az angol Automobile Association az akkori angol gyarmatokkal való kapcsolat megteremtése céljából az útnak egyrészt Bagdadon át Calcuttáig, másrészt Kairón át az Afrika déli csúcsán lévő Cape-Town-ig terjedő meghosszabbítását tűzte ki célul. Ezzel a törekvéssel a transzkontinentálisnak tervezett út interkontinentális jelleget kezdett felvenni. A magyar útügyi törekvések elismerését jelentette az a tény is, hogy a london— istanbuli nemzetközi út első kongresszusát 1935. évben Budapesten tartották és ez alkalommal elhatározták az út Állandó Nemzetközi Bizottságának létrehozását, amely Budapesten székel. Az Állandó Bizottság meg is alakult, és első ülését 1937. október 27—28án tartotta. Ez alkalommal beszámoltak a küldöttek az út kiépítésének előrehaladásáról, és a további tervekről. Elfogadták az Állandó Bizottság szervezeti szabályzatát. Az út magyarországi szakasza (1. és 5. számú utak) el is készült, az út nemzetközi forgalma és teljes kiépítése azonban a második világháború következtében egyelőre elmaradt. Az útnak Magyarországon való átvezetése idegenforgalmi szempontból, és így az akkori idők gazdaságpolitikája érdekében nagy jelentőségű volt. Az út gazdasági jelentőségét élénken mutatja az a körülmény, hogy Magyarországot elkerülő kivezetését egyes szomszédos államok a saját érdekeire tekintettel erősen szorgalmazták. Csupán a magyar szakasznak a gépkocsiforgalom követelményeinek megfelelő módon való gyors kiépítésével lehetett a szomszéd államok erőteljes igényeivel szemben a magyar érdekeket érvényesíteni (106., 107. és 108. képek). 103
