A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

Tervezés, hatósági feladatok, kutatás

Tervezés, hatósági feladatok, kutatás TERVEZÉS A' hidak tervezését a Közúti Hídszabályzat közhasználatú gyűjtőnéven ismert ágazati szabványok szabályozzák (felsorolásukat a függelék tartalmazza). Előírják a tervek kötelező tartalmát, a tervezés általános szabályait, a méretezés alapjául szolgáló terheket és a méretezés módjait, továbbá anyagok szerint tartalmazzák a tervezésre vonatkozó részletes előírásokat. A szabályzatot a műszaki fejlődést követve, időszakonként át kell dolgozni, az 1987. évi kiadás a II. világháború óta már a negyedik. (A korábbi szabályzatok megjelenésének időpontja 1910, 1950, 1956,1967). A fejlődésre jellemző, hogy a méretezés alapjául szolgáló ideális jármű tömege ezalatt 20 tonnáról 80 tonnára nőtt. A szabályzatban olyan újdonságokat is rendezni kellett, mint az acélszerkezeteknél a hegesztett és a feszített csavaros kötések, a stabilitás kérdései, a vasbeton lemezzel együttdolgozó acélszerkezetek, a vasbeton szerkezeteknél a feszítés és az újabban meghonosodott építési technológiák. Változott a méretezés elve, amely szerint jelenleg az acél- és a feszített vasbeton szerkezeteket a megengedett feszültségek alapján, a többi szerkezetet a határállapotok figyelembevételével kell méretezni. A szabályzatok terjedelme az 1910. évi 44 oldalról több száz oldalra nőtt. A tervezési gyakorlat fejlődésére jellemző a segédletek készítése (pl. szegély bordás vasbeton lemezek, tartórácsok 52 számítása stb.), a típustervek kidolgozása. Ujabban elterjedt a számítógépek használata. Míg korábban a tervezők főképpen a teherviselő szerkezetekkel foglalkoztak, az utolsó évtizedben megnőtt a kiegészítő szerkezetek fontossága. Régebben a hidak vasbeton pályalemezére nem helyeztek szigetelést, a hatvanas évek óta a szigetelés általánossá vált, napjainkban pedig a hidak élettartamának legfontosabb befolyásoló tényezője. Sokféle szigetelést alkalmazunk, a kérdéssel külön ágazati szabvány foglalkozik. A lemezes és fésűs dilatációs szerkezeteket kiszorították a vízzáró szerkezetek, amelyek részben importból származnak, részben hazai termékek. Az acélsarukat előnyösen egészítik ki a különböző műgumi saruk. A hidak legnagyobb részét — ezen belül különösen a nagyobb hidakat — az Üt-, Vasúttervező Vállalat tervezi. A vállalatnál körülbelül százan foglalkoznak hídtervezéssel. Az exportmunkák aránya jelenleg — a sok belföldi feladat miatt - csupán néhány százalék. Az Uvatervé mellett - különösen Budapest területén — kiemelkedik a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat tevékenysége. A hídjavítások és -felújítások, valamint a soron kívül szükségessé váló beavatkozások tervezésében a győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola folytat hézagpótló tevékenységet. Rajtuk kívül számos kisebb, vidéki tervezővállalat, szövetkezet és munkaközösség, valamint egyének is foglalkoznak kishidak tervezésével.