A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

Tervezés, hatósági feladatok, kutatás

HATÓSÁGI FELADATOK KUTATÁS, MINÖSÉGFELÜGYELET Több évtizedes hagyomány szerint jogszabály írja elő a hídtervek jóváhagyását. Erre az egységes szemlélet érvényesítése, továbbá a tervezési tevékenység egymástól igen eltérő színvonala miatt van szükség. Míg az ötvenes években minden tervjóváhagyás a minisztérium hatáskörébe tartozott, a hatásköröknek a létszámcsökkentésekkel összefüggő decentralizálása folytán a kisebb hidak jóváhagyása előbb 10, majd 20, később 30 m nyíláshatárig átkerült a közúti igazgatóságok, illetve a megyei tanácsok hatáskörébe. Az elsőfokú tervjóváhagyó és építést engedélyező hatóság 1983 óta általában a megyei tanács, az autópályák hidjai és a 30 m-nél nagyobb nyílás esetén pedig a Közlekedési Főfelügyelet. A másodfokú hatóság általában a főfelügyelet, az említett esetekben pedig a minisztérium. A vázlatterv jóváhagyása általában az építési engedély kiadásával egyidejűleg történik. A versenytárgyalással lebonyolított építkezéseknél a kiírás alapja a'vázlatterv, és a munkát elnyerő cég rendeli meg az építési tervet. Nagy vagy különleges szerkezetű hidaknál az erőtani számítást a tervezőtől független szerv is ellenőrzi. Az említett hatóságok engedélyezik az elkészült hidak használatbavételét, amelyet a 20 m-nél nagyobb nyílású hidaknál általában próbaterhelés előz meg. A próbaterhelés célja a híd felszerkezet viselkedésének ellenőrzése: a teher alatti lehajlás mérése és összehasonlítása a számítottal, az egymással párhuzamos szerkezeti elemek (főtartók) együttdolgozásának vizsgálata. A próbaterheléskor igyekeznek több nehéz járművet alkalmazni, de a híd méretezésének alapjául szolgáló terhet általában nem sikerül előállítani. A nagyobb hidak használatbavételekor feltétlenül szükséges a híd magassági helyzetének rögzítése, hogy a később esetleg bekövetkező támaszsüllyedés vagy lehajlás észlelhető legyen. A kutatási tevékenység központjában a Közlekedéstudományi Intézet áll, mellette részt vesznek a munkában a BME egyes tanszékei, győri KTMF, az ÉMI és esetenként más intézetek is. A mostani időszak fontosabb kutatási témái: a hídszigetelések vizsgálata; az acélszerkezetek fáradása, különös tekintettel az ortotrop pályaszerkezetekre (modellkísérlet); az acélban keletkező feszültségek mérése; a betonkorrózió kérdései és megelőzése; a hidak dinamikus viselkedése. A Transinnov a hidakkal foglalkozó szabványok és műszaki irányelvek készítésében működik közre, például a már említett Közúti Hídszabályzat és kiegészítése, a szigetelési szabvány, a földrengéssel kapcsolatos műszaki irányelvek kidolgozásában. A kivitelezés minőség-ellenőrzésében fontos szerep jut a KTI Minőségfelügyeleti Intézetének, elsősorban a budapesti építkezéseknél. A közúti igazgatóságok keretében működő hét közúti minőségfelügyeleti állomás feladata az építések minőségének folyamatos ellenőrzése, beleértve a hidakat is. Az említett szervezetek a beruházótól függetlenül szúrópróba-szerűen végzik ellenőrzéseiket. A KTI közreműködik az újszerű anyagok és szerkezetek alkalmazási engedélyének kiadásában is. OKTATÁS A hidászszakember-képzést — különböző szinteken - a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara, a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, valamint öt szakközépiskola látja el. Évente mintegy 1 50 felsőfokú végzettségű szakembert képeznek. 54