A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A hídgazdálkodás néhány feladata, eredménye

FENNTARTÁSI ÉS ÜZEMELTETÉSI FELADATOK FEJLESZTÉSI FELADATOK A. hidak állapotának ismeretében szakszerű, folyamatos, lehetőleg megelőző jellegű munkával meg lehet, és meg kell óvni a hidak állagát. A fontosabb feladatok: a tisztán tartás, a vízelvezetés, a szigetelési hibák, repedések, felületi károsodások, dilatációk és egyéb hídtartozékok javítása. A felsorolásban csak a leggyakrabban előforduló feladatok szerepelnek. A tapasztalatok szerint a hibák zöme a vízelvezetéssel függ öszsze, ezért ennek megoldására nagy gondot kell fordítani. A szigetelések sokféle változata közül a masztix és a hazai vastaglemezes szigetelést részesítjük előnyben. Lényeges, hogy a szigetelés kialakítása mindig a híd szerkezetének, az igénybevételeknek megfelelő legyen, és egységet alkosson a híd pályalemeze, a szigetelés és az aszfalt pályaszerkezet. A repedések injektálással, a nagyobb felületi hibák cement alapanyagú technológiával javítandók. Előnyös a lövelltbetonos javítás. A dilatációs szerkezetek gyakori hibaforrások; a gumibetétek védelme, cseréje, esetenként a rosszul beállított dilatációk beszabályozása is szükséges. Előnyös az aszfaltanyagú dilatációk beépítése olyan helyeken, ahol rejtett dilatáció volt. Acélhidaknál, feszített vasbeton hidaknál, boltozatoknál a híd anyagától, szerkezeti kialakításától függő különleges fenntartási feladatok jelentkeznek, pl. az acélszerkezet korrózió elleni védelme, boltozatoknál a falazatjavítás stb. Az éves hídvizsgálatok és a megfelelőségi értékelés alapján kell a fenntartási programot összeállítani. Támpontként szolgál, hogy a hídérték legalább 1%-ának megfelelő értékű, illetve 0,5—0,6 órajm

2

lév fenntartási munkát kell végezni minden évben. A fenntartási munka kellően felszerelt területi vagy központi brigádok feladata. Üzemmérnökségenként általában 4-5 tagú brigádok látják el ezt a munkát. Központi brigádokat speciáüs tevékenységre szerveznek (pl. szigetelés, nagyobb felületjavítási és védelmi munkák). A megfelelőségi értékelés alapján ismeretes, hogy mely hidak teherbírása, szélessége nem felel meg a forgalom igényeinek. Ezeknek a hidaknak a megerősítése, szélesítése csak nagyobb távlatban oldható meg. A feladatok sorolása a híd fontossága, az átvezetett forgalom és hálózati szempontok alapján lehetséges. A folyami hidak, az autópályák, a főutak hidjai, műtárgyai kiemelt figyelmet kapnak. A Duna szinte kettészeli Magyarországot. Különösen rossz a helyzet Budapesttől délre, itt ugyanis csak 80 kmenként van egy-egy híd, így lezárás esetén 160 km-es kerülőre kényszerülnek a járművek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindkét híd (Dunaföldvár és Baja) közös közúti-vasúti híd, összesen három forgalmi sávval. A mellékelt ábra bemutatja a tervezett fejlesztéseket. Ebből a programból most folyik az MO-ás autóúton két híd építése, és készül a bajai Duna-híd konzolos szélesítése. Rendkívül nagyok a hátralévő feladatok. A szükséges fejlesztéseket valószínűleg csak külső források igénybevételével lehet megoldani, annak árán, hogy egyes hidaknál díjat kell majd fizetni. A Tiszán valamivel jobb a helyzet, mivel a folyó felső részén 15, az alsó részén pedig 32 km-enként van híd. Polgárnál a híd állapota, Szolnokon pedig a nagy forgalom miatt égetően szükség volt egy-egy új hídra, amelyek építése folyik. Az ezredforduló utáni feladatok még így is igen nagyok,* és egyes hidak állapota - például Tiszaugnál már ma is komoly gondot okoz. A kisebb folyókon lévő hidak (39) mintegy 60%-a nem felel meg a követelményeknek. Nagy feladat a különszintű közúti-vasúti keresztezések kialakítása is, jelenleg ugyanis csak a keresztezések 12%-ában van híd; annak ellenére, hogy 1970 óta 69 híd épült vasútvonalak felett. Külön program készül a fontossági sorrend megállapítására. Fejlesztési feladat a keskeny és elégtelen teherbírású hidak megerősítése, illetve szélesítése is. 50