A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)
A hidak állapotának értékelése, a fejlesztések, korszerűsítések sorrendjének meghatározása
A hidak állapotának értékelése, a fejlesztések, korszerűsítések sorrendjének meghatározása ELŐZMÉNYEK A II. világháború utáni évtizedben az építési tevékenységet az újjáépítés igényei határozták meg. Pótolni kellett a hiányzó átkelési lehetőségeket, gondoskodni kellett a rövid élettartamú fahidak, illetve provizóriumok pótlásáról. 1955-ben indult meg a kishidak tömeges korszerűsítése, amikor a fahidak és vastartós fapályás hidak átépítése került előtérbe. Ekkor az országos közutakon 942 fahíd volt, 11400 m összhosszban, számuk 1987-ig 18-ra, hosszuk 914 fm-re csökkent. A fahidak mellett az igen rossz állapotú kő- és téglahidak korszerűsítésével is foglalkozni kellett. A hídépítések (korszerűsítés, új építés) programja mintegy 20 évig elsősorban a megsérült, illetve ideiglenes jellegű hidak átépítését tartalmazta. "Az igényesebb programkészítést a hidak adatainak 1964-ben megkezdett gépi nyilvántartása tette lehetővé. Ezzel mód nyílt a hidak értékének gyors meghatározására és a különböző szempontok szerint megválasztott adatok kigyűjtésére. Az egyik ilyen gépi kigyűjtés - az építési beavatkozások sorrendjének meghatározásához - a nem megfelelő hidak listájának összeállítását célozta. A gépi kigyűjtés előtt meg kellett határozni a megfelelőség kritériumait, figyelembe véve a hídnak az úthálózaton való elhelyezkedését, fontosságát. A még megfelelőnek tekinthető kocsipálya-szélességet és teherbírást az útkategóriák és ezen belül a forgalom nagyságának függvényében határoztuk meg. A követelményeket természetesen több szinten lehet rögzíteni, a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal kielégítésétől kezdve a szerény pénzügyi lehetőségek szabta alacsonyabb szintig. Az első feldolgozás alkalmával a megfelelő teherbírást 20-40 tonna között, a híd kocsipálya-szélességét pedig a csatlakozó út burkolatszélességénél 0—1,0 m-rel nagyobbra határoztuk meg. Az összeállításba több olyan híd került, amely nem felelt meg a fenti követelményeknek, mint amennyi építésére az V. ötéves tervidőszakban lehetőség nyílt. Ezért egyedi elbírálással főleg a nagyobb hidak átépítését töröltük a tervből, azon elv alapján, hogy több kishíd korszerűsítésével - azonos összegből - nagyobb úthosszon lehet a szűk keresztmetszetet bővíteni. A következő ötéves tervek előkészítésekor hasonló elvek szerint jártunk el, azonban csökkenő pénzügyi lehetőségek mellett az említett minőségi követelmények szintjét nem sikerült emelni. A legutóbbi időszakban - a nagyobb súlyú járművek számának emelkedése miatt - előtérbe került a teherbírás növelése, a kocsipálya-szélesség rovására. Ma már a 20 tonna teherbírású híd - körülbelül 10 m szabad nyílás felett az alsóbbrendű utakon sem tekinthető megfelelőnek, különösen mióta az útvonalengedély nélkül közlekedő járművek össztömegének határa 40 tonnára nőtt. 42
