A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

Közúti hidak a számok tükrében

ím 150012 db 12999 ne 1253050 10000 100000 1000000 5000 50000 500000 országos közúton tanácsi közúton magánúton 1. ábra Hidak száma, hossza és pályafelülete Feltűnő, hogy az országos közutakon lévő hidak darabszámban a hídállomány felét sem teszik ki (44%), hosszuk azonban 53%-ot, pályafelületük pedig 65%-ot képvisel. Kiemelkedő fontosságúak Budapest hidjai, amelyek száma csak 285, ám átlagos hosszuk az országosénak csaknem a négyszerese, és szélességük is jóval nagyobb az országos átlagnál, forgalmuk pedig még ennél is jelentősebb. 3 2 A hidak mellett igen nagy az átereszek (2 m-es és ennél kisebb nyílású műtárgyak) száma, mintegy 50 ezer. Ezenkívül néhány alagút és a támfalak mind olyan mérnöki létesítmények, amelyek a hidakkal azonos figyelmet és gondoskodást igényelnek. A hidak az úthálózat legértékesebb (az útnál negyvenszer költségesebb), legsebezhetőbb pontjai. A hídsűrűség elég jelentékeny — az országos közutakon 5,2 km-enként van egy-egy híd —, így minden útkezelőnek kiemelten kell velük foglalkoznia. Megyénként részletes adatokat itt nem mutatunk be, ezek a „Közutak főbb adatai" című, évenként megjelenő kiadványban megtalálhatók. A KÖZÚTI HIDAK ANYAG SZERINTI MEGOSZLÁSA Anyag % (db) Vasbeton 74 Kő-, tégla-, betonhíd 9 Fémből készült 5 Fahíd, illetve provizórium 12 A közúti hidak hosszát tekintve a fémhidak az állomány 12%-át képviselik, a kő-, tégla- és betonhidak viszont csak 4%-át, a vasbeton hidak a darabszámhoz hasonlóan mintegy háromnegyedét teszik ki a teljes állománynak. Az országos közutakon lévő hidak anyag szerinti számának változását a 15. ábra mutatja. Jól látható, hogy míg a hidak száma alig változott, addig nagymértékben nőtt a vasbeton hidak száma, rohamosan csökkent viszont a fahidak és a provizóriumok aránya.