Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

41. Tokaji Erzsébet királyné Tisza-híd Királyok bora - Királyné hídja Épült: 1959 Tervező: Uvaterv, Knebel Jenő Kivitelező: Hídépítő Vállalat, Laber Kornél; MÁVAG Tokaj a bor fővárosa, a tokaji borvidék névadó települése. A bortermelő terület peremén fekvő város kiváltságos helyzetét a közlekedésnek köszönheti. Tokaj ősi átkelőhely a Bodrog és a Tisza találkozásánál. Számtalan feljegyzés maradt fenn e révhely, majd később hídhely történetével kapcsolatosan. A korábbi fahidak után az első állandó jellegű, vasszerkezetű Tisza-hidat a millennium évében adták át a forgalomnak. A 210 m hosszú híd középső főnyílása 107,6 m volt. A híd egyedi megjelenését a különleges, lánchídra emlékeztető formának köszönheti. A híd azonban nem függőhíd volt, csupán a rácsozás formája emlékeztetett a lánc alakjára, hasonlóan a budapesti Szabadság hídhoz. A híd terveit Totth Róbert kiváló hídtervező mérnök készítette. A hidat átadásakor Erzsébet királynéról nevezték el. Erzsébet királyné volt a névadója az 1892-ban átadott komáromi Duna-hídnak, majd 1903-ban a megnyitott negyedik budapesti közúti Duna-hídnak is. Örvendetes, hogy nemcsak saját nevet kapott a tokaji híd, de a köznyelvben is elterjedt és Erzsébet hídnak nevezik ma is. Ehhez hozzájárul az is, hogy 1996-ban, a híd legutóbbi nagy felújításakor felelevenítették a névadást díszes ünnepség és emléktábla avatás keretében. A tokaji Tisza-hidat 1919-ben felrobbantották, helyreállítását eredeti formájára csak 1922-re fejezték be. 1944-ben ismét felrobbantották. A Totth Róbert tervezte szép szerkezet ekkor végleg a Tiszába omlott. A forgalom részére ideiglenes hidat építettek, majd megkezdődhetett az újjáépítés. 1956 és 1959 között készült el az új tokaji Tiszahíd a régi pillérek újjáépítésével. Az új szerkezetet Knebel Jenő tervezte. Az új híd főtartója tömör acéltartó, vasbeton pályaszerkezettel. A hídon igen nagy a forgalom ma is. Elsősorban erre szállítják közúton a kiváló minőségű építőköveket az Alföld tiszántúli részére a Tokaj környéki bányákból. A hídon a gyalogos forgalom sem csekély, mivel a Tisza egyik partján a város és a borpincék, másik partján pedig a vízi élet megannyi létesítménye: strandok, kempingek fekszenek. A hatalmas forgalom mellett a hídnak meg kell felelnie Tokaj belváros turisztikai igényeinek is. A világörökség részévé választott település leglátogatottabb sétálóutcája közvetlenül a híd lábánál kezdődik. A jobb környezetbe illesztés érdekében az utolsó felújításkor a sétálóutcához igazodóra cserélték a híd közvilágítási oszlopait. 92