Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Clark Ádám 1811-ben, Kelsonban (Nagy Britannia) született. Glasgowban műszaki főiskolát végzett, a Hunter and English gépgyárban helyezkedettel. 1934-ben Széchenyi ebben a gyárban rendelt kotróhajót, a gyár Clarkot javasolta gépésznek, 183436-ban a kotróhajóval a Dunát járta. 1840-től a Lánchíd építésének a megvalósítója. Széchenyi 1848-ban, tanácsosi rangban a minisztérium egyik osztályát bízta rá. Clark a Lánchíd építésének befejezése után Magyarországon telepedett le véglegesen, itt nősült meg. 1852-ben ő építette a Várhegy alatti alagutat, épületeket, Bécsben hidakat. 1866-ban halt meg. Clark, William Tierney 1783-ban, Bristol mellett született, korán árva lett, maga intézte dolgait. 1808-ban Rennie, a neves hídépítő, üzemébe felvette Clarkot. 1824-27 között Hammersmith függőhídjának építésében tevékenykedett. 1832-től Marlownál elkészült a Temze függőhídja (lánchíd), ekkor ismerkedett meg Széchenyivel, aki tőle véleményt kért, majd hívta a Duna-híd építésére. 1837-től a Royal Society tagja, ez abban az időben a legmagasabb tudományos elismerés volt. A Lánchíd terveit készítette és figyelemmel kísérte a munkát, annak elkészülte után nem jött többé hazánkba. 1852-ben, a Szent Pál székesegyházban temették el. Czekelius Aurél 1844-ben, Csiklovabányán született. 1869-ben a MÁV szolgálatába lépett, első jelentős munkája a Margit híd építésének ellenőrzése volt. 1881-ben a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumba rendelték be. 1885-ben középítési felügyelő lett, s vezette a minisztérium Szerkesztési Irodáját, a szegedi Tisza-híd és a vásárosnaményi Tisza-híd építésének ellenőrzése is feladata volt. 1888-tól hidak szabványterveit adta ki, egy sor folyami híd építésének előkészítését végezte (Tiszafüred, Tokaj). 1894-től a Dunahíd-szakosztály vezetését kapta, ettől kezdve rengeteg nagy folyami híd épült az ő irányításával (Esztergom, Ferenc József, Erzsébet Duna-hidak stb.). 1904-ben újabb, a közutak ügyeit is irányító vezető lett. 1905-ben felmentését kérte. 1927-ben hunytéi. Gállik István írta róla: „A minisztériumokban addig csak véleményadásra szorított, segédszervként szereplő mérnökségnek sikerült a műszaki ügyek adminisztrációját és az intézkedési jogkört fokozatosan kézbe venni ... Czekelius nevéhez fűződik az a tény, hogy ő volt az első mérnök, aki az önálló szakosztályfőnöki állást és hatáskört elérte." Dalmy Tibor 1930-ban, Debrecenben született. 1952-ben szerezte diplomáját. 1952-től a Főmterv-nél dolgozott, 1976-90 között főmérnökként. Főtevékenysége a metróval kapcsolatos műtárgyak tervezése és megépítése volt. (Astoria, Baross tér, Batthyány téri HÉV bevezetés, albertfalvai, Hungária krt. Árpád úti, BAH, Könyves Kálmán úti, Sibrik Miklós úti hidak.) 1972-től egyetemi doktor. 1977-től a fővárosi Duna-hidak felújításának miniszteri biztosa: Margit híd (1978-79), Petőfi híd (1980) Szabadság híd, Árpád híd szélesítése és kapcsolódó létesítmények (1981-84). 1985-ben Állami Díjat kapott a fővárosi Duna-hidak rekonstrukciójáért. 1990-től a Pannon Freyssinet tervezője. Darvas Endre 1925-ben, Budapesten született. 1948-ban szerzett mérnöki oklevelet, 1972ben egyetemi doktori címet. 1981-ben lett címzetes egyetemi docens. 1949-53 között az ÁMTI, a Mélyépterv, majd 1953-1981 között az Uvaterv tervezője. Néhány jelentős tervezése: Győr Iparcsatorna híd, Erzsébet híd pesti feljáró hídja, Hajógyári Dunaág hídja, Győr, feszített Rába-híd, Makó, ferderúddal merevített Maros-híd. 1981-től hazai- és külföldi szakértői tevékenységet végzett. 1963-80 között a műszaki egyetemen a hegesztett szerkezetek tervezésének előadója. Jelentős volt tevékenysége a vasúti hidak terén, s külföldi exportmunkákban is. Szakirodalmi munkássága is kiterjedt. Meghalt 2003-ban. Domanovszky Sándor 1933-ban, Budapesten született. 1956-ban szerzett mérnöki oklevelet. 1956-2004 között a MÁVAG, Ganz-MÁVAG, Ganz Acélszerkezetek és jogutódjaik tervezője. 1956-58 között üzemmérnök, 1960-61 között építésvezető, 1962-64 között főmérnök-helyettes, 1976-80 között műszaki tanácsadó, 1981-87 között minőségbiztosítási főmérnök, 1988-92 között minőségbiztosítási és hegesztési igazgató. Pályafutása alatt a nagy múltú gyár minden hídépítéséhez köze volt az Erzsébet hídtól napjainkig, a dunaújvárosi Duna-hídig. 1994-ben Eötvös-díjas, Ganz Ábrahám-fődíjas, 1995-ben Magyar Mérnök Akadémia-díjas, 2001-ben Széchenyi-díjas, 2002-ben Bánki Donát-díjas. Igen kiterjedt előadói, szakirodalmi és fotós tevékenysége is. Faber Gusztáv 1901-ben, Budapesten született. 1927-ben szerezte mérnöki oklevelét. 1927-ben a MÁVAG Hídosztályára került, 1940-44 között Erdélyben vasúti hidat épített. 1945-47-ben a MÁVAG Hídosztályának vezetője. 1949-ben az ÁMTI-ba került, a Duna-hidak újjáépítése volt feladata. 1951-1969-ig, amikor nyugalomba vonult, a BME-en egyetemi tanár volt. 1969-ben, Budapesten hunytéi. Feketeházy János 1842-ben, Vágsellyén született. 1866-ban, Zürichben szerezte oklevelét. Bécsben, majd Budapesten a MÁV szolgálatában (1873-tól) a hídtervezés meghatározó személyisége volt. Vasúti hídtervezések mellett a közúti hidak terén alkotott igazán kiemelkedőt: Szegeden az Eiffel cég nevében ő készítette a díjnyertes tervet (1880), sarló alakú gazdaságos rácsos hídszerkezetét Komáromban (1891-92), majd Esztergomban, s több helyen alkalmazták. Leghíresebb műve a Ferenc József (Szabadság) híd, melyre nemzetközi pályázaton az ő tervét tartották a legjobbnak. A tervezésbe nem vonták be, ám ez a szépséges híd az ő zsenialitását dicséri. Az életében nem igazán elismert tervező szülőhelyén, Vágsellyén, 1927-ben halt meg egy otthoni baleset következtében. Folly Róbert 1889-ben, Brennbergbányán született. 1915-ben mérnöki oklevelet szerzett Budapesten. 1920-24 között Mihailich professzor mellett adjunktus volt. 1924-ben tervezőirodát nyitott, ekkor tervezte többek között a városlődi és a veszprémi völgyhidakat, a szendrőládi Boldva-hidat. l 5 6
