Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
35. Árpád híd 57 évig Magyarország legl A híd építésének előkészítésével már 1903-ban foglalkoztak, de csak 1929-ben írtak ki pályázatot a tervezésre. A két első díjat Kossalka János és Mihailich Győző kapták. Sok vita folyt a híd tengelyének maghatározásáról, míg végül 1937-ben dr. Széchy Károly javaslatára az egyenes tengelyt fogadták el, ami együtt járt a Margit sziget meghoszszabbításával. A híd öt szakaszból áll: Pestről Buda felé haladva • egynyílású parti acélhíd, • háromnyílású acélhíd a pesti Duna-ág felett (76 + 102 + 76 m), • négynyílású acélhíd a budai Duna-ág felett (82 + 103 + 103 + 82 m), • egynyílású vasbeton híd a Hajógyár területe felett, • kétnyílású parti acélhíd. A híd összhossza 928 m. 8o Épült: eredeti: 1950; szélesítés: 1984 Tervező: eredeti: Széchy Károly; Sávoly Pál; acélszerkezet: MÁVAG; szélesítés: Uvaterv, Petur Alajos Kivitelező: eredeti: MÁVAG; Zsigmongy-Széchy Endre cég; szélesítés: Hídépítő Vállalat: Apáthy Endre; Ganz-MÁVAG Pintyőke Károly A két mederhíd között a Margit szigeten terjedelmes vasbeton szerkezet épült, mely magában foglalja a szigetre való, keresztezésmentes fel- és lehajtó ágakat. Az acélhidak négyfőtartós, felsőpályás szerkezetek, a pillérek környezetében újszerű vonalozású kiékeléssel. A tervezett teljes szélesség 27,6 m, az útpálya szélessége 18,8 m volt, középen két villamos vágánnyal. Az általános tervet Széchy Károly, a szigeti műtárgy tervét Sávoly Pál készítette. Az acélszerkezetet a MÁVAG tervezte. A kivitelezők a MÁVAG és a Zsigmondy-Széchy Endre cég voltak. A hídépítés 1938-ban kezdődött és 1943-ig folyt. Elkészült az alépítmények túlnyomó része, az óbudai kétnyílású híd, tovább a négynyílású híd egy nyílása egy 20 m-es konzollal. Ekkor az építés a háború miatt abbamaradt. A csonka szerkezetet szerencsére nem robbantották fel, így az építést 1949-ben folytatni lehetett. Takarékossági megfontolás alapján csak a két középső főtartót építették tovább, 11,0 m széles pályának és két, 1,0 m-es gyalogjárónak viselésére. így a villamosok mellett csak egy-egy szűk forgalmi sáv állt rendelkezésre. A hidat 1950. november 7-én adták át a forgalomnak. A villamosvágányokon átmenetileg - az új-pesti vasúti Duna-híd 1955-ben történt újjáépítéséig - tehervonatok is közlekedtek. A forgalom növekedése szükségessé tette a végleges kiépítést, sőt az eredetileg tervezettnél szélesebb, 35,4 m széles híd építését. Ezért, ahol megvolt a két szélső főtartó, azokat elbontották és a meglevő híd ezután csak a villamosvágányokat viselte. Mellette két új, teljesen különálló, acél pályalemezes szerkezet épült, egyenként három közúti forgalmi sáv átvezetésére. A terveket az Uvaterv (Knebel Jenő), készítette, a kivitelezők a Hídépítő Vállalat és a Ganz-MÁVAG voltak. Az átépítés 1981 és 1984 között történt, ez a híd megjelenését lényegében nem változtatta meg. Ugyanakkor a Flórián téren két, íves alaprajzú híd építésével keresztezésmentes kapcsolatot alakítottak ki a Duna-híd és a Szentendrei út között. Jelenleg az Árpád híd a legforgalmasabb közúti hidunk: 2002-ben naponta kb. 150 ezer jármű áthaladását észlelték, ez a legnagyobb érték Magyarország hídjain.
