Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
19. Zielinski híd a Városligetben Ll J A Városliget kapuja mm A 18. század végén kezdett hozzá Batthyány József hercegprímás Witsch Rudolf német származású mérnök tervei szerint a mai Városliget kialakításához, ez azonban különböző személyi és pénzügyi okok miatt elhúzódott és kifulladt. Később a József nádor által létrehozott „Szépítő bizottmány" 1813. évi tervpályázata adott új lendületet a Városliget kialakításához. A végső lökést az 1896-os világkiállításra való felkészülés jelentette. A kereskedelemügyi miniszter mint az ezredéves kiállítás elnöke pályázatot hirdetett a városligeti Nádor-szigetre vezető híd építésére. Érdekessége a pályázatnak, hogy pályadíj nem volt kitűzve, ellenben a legjobb terv alkotója lehetőséget kapott a híd megépítésére. A pályázatot dr. Zielinski Szilárd nyerte, aki két pályaművel is indult, egy kő- és egy vasszerkezettel. A bírálóbizottság az olcsóbb vasszerkezetet választotta. A híd megfelelve a kiírási feltételeknek, 82 méter hosszú, háromnyílású, a két mederpillérre és a hídfőkre csuklós saruval támaszkodó, az ívközépen tömör, egyébként rácsos tartó volt. A kocsipálya szélessége 10 m, melyhez kétoldalt 3-3 m széles gyalogjárda csatlakozott. A híd közepén a tó vízszintje felett a szabadmagasság 3 méter. Az 1896-ban megépült híd alépítményeit Zielinski, a vasszerkezetet a Ganz-Danubius gyár gyártotta és szerelte. Az elkészült híd méltó folytatása lett a főváros akkor legszebb sugárútjának, az Andrássy útnak. A híd eredeti alakjában közel 30 évig szolgálta az egyre növekvő forgalmat. Az 1920-as évek végére a híd eredetileg fakockás pályaszerkezete már annyira leromlott, hogy felújításra volt szükség. A felújítási terveket dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár készítette. E terv alapján 1929-ben elbontották a régi útpályát és a gyalogjárda szerkezetét, majd a felújított és megerősített vasszerkezetre új vasbeton pályaszerkezet került. A II. világháborút a Millenniumi híd szerencsésen „túlélte", csak a díszes kandeláberek mentek tönkre, melyeket részben a felrobbantott Lánchíd épen maradt lámpáival pótoltak. Az 1929. évi felújítás után több mint 50 évig csak kisebb beavatkozásokra volt szükség a hídon 1952-ben és 1969-ben átfestették a hidat. A megnövekedett forgalom és a szigetelés hiánya miatti korróziós hatások miatt 1981-ben szükségessé vált a meglévő acélszerkezet erősítése, Épült: 1896 Tervező: Zielinski Szilárd Kivitelező: Ganz Danubius (vasszerkezet); Zielinski Szilárd (alépítmény) korrózióvédelme és a vasbeton pályaszerkezet szigeteléssel való ellátása. A munkákat 1981-82-ben a Hídépítő Vállalat, a Közúti Gépellátó Vállalat és az Országos Szakipari Vállalat végezte. A hálás utókor - hogy a tervező megbecsülésének hangot adjon - 1994-ben, halálának 70. évfordulójára a hidat Zielinski hídnak nevezte el. Az utolsó nagyobb felújításra 2005. nyarán került sor, amikor is a Hídtechnika Kft. az MSc tervei alapján felújította a hidat, kicserélték az elöregedett szigetelést, a funkciójukat vesztett dilatációkat, kijavították a mellvédek, pillérek hibáit és teljes körű korrózióvédelemmel látták el mind a vas, mind a betonszerkezeteket. 48
