Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

^.^m^mr 18. Szabadság híd A világ legszebb Gerber-csuklós, rácsos hídja Épült: eredeti: 1896; újjáépítés: 1946 Tervező: eredeti: Feketeházy János, Nagy Virgil; újjáép: Sávoly Pál Kivitelező: eredeti: alépítmény: Gaertner, Zsigmondy acélszerkezet: MÁV Gépgyár; újjáépítés: MÁVAG Budapest harmadik közúti Duna-hídjára az Erzsébet híddal együtt írtak ki nemzetközi tervpályázatot. Ezen Feketeházy János műve második díjat nyert, s ennek alapján épült meg 1894-96 között a Ferenc József híd. A felszerkezet háromnyílású rácsos tartó, támaszközei 78 + 175 + 78 m, hossza 333,6 m, tehát Budapest legrövidebb Duna-hídja. Az első nagy híd, melynek szerkezete magyar terv alapján, hazai gyártású folytacélból készült. Az alakja szerint függőhídra emlékeztető, valójában csuklós gerenda szerkezetet ebben a műfajban a világon a legszebbnek tartják. Szépségének fő tényezője - a főtartók vonalvezetése mellett - a kapuzatok kialakítása, ez Nagy Virgil érdeme. Említésre méltó a turulok és a címerek elhelyezése. A hídon több emléktábla található, továbbá a pesti hídfőnél még megvannak az eredeti vámszedő házak (egyikükben kis múzeum van). A híd korlátok közötti szélessége 20,1 m, az útpálya 10,5 m széles, ez a két villamosvágány és egy-egy forgalmi sáv részére meglehetősen szűk. A főtartó szerkezeti rendszere szükségessé tette a hídfők közelében 600-600 tonna ellensúly beépítését. A hidat 1945 januárjában felrobbantották, de szerencsére csak a befüggesztett tartó és a konzolok egy része zuhant a vízbe. A szovjet csapatok igen hamar megkezdték a megmaradt részek felhasználásával egy ideiglenes átkelés kialakítását, de nem vették figyelembe, hogy a konzolok eltűnésével a szerkezet kéttámaszú tartóvá alakult át, s így az említett ellensúlyok fölöslegessé, sőt károssá váltak. Ezért a budai szerkezet a felső övek kihajlása miatt lebillent, ami a végleges újjáépítést hátráltatta. Az ideiglenes híd öt uszály beiktatásával - így is gyorsan elkészült, és az 1946 januári jégzajlásig üzemben volt. Ekkor a jég a középső, ideiglenes részt elsodorta. Az újjáépítés az új úszódaruk segítségével - rekordidő alatt megtörtént, és a híd 1946. augusztus 20-án - Szabadság híd néven - ismét megnyílt. Ezzel újra létrejött a villamosközlekedés Buda és Pest között. Az újjáépített szakaszon a korlátok nem azonosak az eredetivel, csak hasonlítanak arra. Az újjáépítés tervezője Sávoly Pál, kivitelezője a MÁVAG volt. Az újjáépítés óta többször történt jelentős felújítás, többek között az említett ellensúlyok tartószerkezeteinek teljes cseréje. Egy alkalommal a rácsos tartó egyik oszlopa - a pályalemezen áthaladó rész korróziója miatt - kibontáskor kisebb kihajlást szenvedett, ami miatt a forgalmat egy ideig ki kellett tiltani. 2007-08-ban ismét jelentős felújítás történik. !<***.. 46