Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
17. Városligeti Wünsch híd Egyik korai merev betétes vasbeton hidunk Épült: 1896 Tervező: Wünsch Róbert Kivitelező: Wünsch Róbert A kontinens első villamos földalatti vasútjának építését 1984. augusztus 13-án kezdte meg Wünsch Róbert vállalkozó, „cement-technikus", melyet az 1896. évi millenniumi ünnepségekre el kellett készítenie. A 3,7 km hosszú (ebből 3,2 km a felszín alatt) földalattit 1896. május 3-án adták át a közforgalomnak. A földalatti eredeti végállomása a Széchenyi fürdőnél volt. A gyaloghíd építésére az alagút állatkerti kijáratánál, a bevágás felett volt szükség, és habár már funkcióját vesztette, de ma is áll (homlokfalában még láthatók a felsővezetéket tartó sodronyok kampói A monolit vasbeton ívhíd - és az alagút többi vasbeton szerkezete: támfalak, vasúti pálya feletti boltozat - Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel. A vasbetonépítés korai szakaszának egy jelentős irányzata volt a merev betétes szerkezetek csoportja. Az irányzat fontos hazai képviselője volt Wünsch Róbert, és az általa kifejlesztett, az 1880-as évek végén szabadalmaztatott eljárás, melynél a lemezek alsó felülete íves kiképzésű, és mind a két övben van vasbetét; a felső vízszintesen, az alsóban az ívet követve. A boltozat oldalnyomását a vasbetétek veszik fel, melyeket vashorgok erősítenek az ellenfalakhoz, és az ellenfalak talapzatán lehorgonyzott vashorgokon átvezetett áttoló vasbetétek segítségével adják át az alépítményre. Az ívekben és a felső övben a T alakú szelvények (25/29/4 mm) egymástól 15-50 cm-re helyezkednek el, és önmagukban is hordják saját súlyukat és a hasznos terhet. Később azonban nem ez, hanem az 1892ben szabadalmaztatott Hennebique-féle rendszer terjedt el. A híd nyílása 10,7 m, szélessége 2,6 m, a közlekedésre felhasználható szélessége 2 m. Az Állatkertfelőli végén egykarú, tengelyirányú, a Liget felőli végén kétkarú, merőleges elrendezésű lépcső áll. A lépcsőkarokat is Wünsch-rendszerű vasbeton ívek támasztják alá. A nyílás fölötti ív körszelet, a lépcsőkarok alattiak kosárgörbe alakúak. Az ívek fölötti homlokfalakat vasbeton fedkövek zárják le, a korlátelemek előregyártott betontestek, a fedkövekben hagyott fészkekbe ültetve. A mellvédet beton fedkősor zárja le. A nyílás feletti ív évtizedek során lefelé mozdult néhány cm-t, ezért utólag víznyelőt kellett beépíteni. A ligeti oldalon, a hídfő fülkéjében a híd építését megörökítő kör alakú betontábla áll. BETONr VAS-$ZERKEZETÜHID> fyíÜNSCH RÓBERT 1 Itement-techiukus és építőmester) \sZAB-RENBSZERE SZERINT; BUDAPEST, 1896 1973-ban a földalattit két új állomással a Mexikói útig meghosszabbították. Ennek során a pályát lesüllyesztették, így a híd funkcióját vesztette. A mozdítható elemeket vandálok ledöntötték és összetörték. Az 1981-es felújítás során ezeket újragyártották. Ezt követően hosszú ideig újból nem viseltek rá kellő gondot, végül 2006-ban ismét felújították. A híd felújítás előtt Vi
