Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Életrajzok Álgyay Hubert Pál 1894-ben, Szegeden született. 1921-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd a Hídépítéstani Tanszéken tanársegéd lett Kossalka mellett, 1924-től adjunktus, doktori címét ekkor szerezte. 1926-tól a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozott. 1935-től a Duna Hídépítési Osztály főnöke, majd államtitkár. Kiemelkedő szerepe volt a Boráros téri, az Óbudai Duna-híd tervezésében, a Margit híd szélesítésében. 1936-40 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. Legnagyobb alkotása a Boráros téri híd tervezése volt. A négyfőtartós híd főtartóinak együttdolgozását eddig nem alkalmazott módon oldotta meg, ill, számította. Igen jelentős volt szakirodalmi tevékenysége. 1945-ben, Budapesten hunyt el, tragikus körülmények között. Apáthy Árpád 1912-ben, Segesvárott született. 1935-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1935-ben Egerben az Államépítészeti Hivatalnál segédmérnök, majd királyi mérnök, főmérnök. 1949-ben az Egri Államépítészeti Hivatal vezetője lett. 1952-ben a KPM Hídosztályára került, 1955-től osztályvezető helyettes, az ő kezdeményezésére indult meg a kishidak korszerűsítése. 1962-73 között a Hídosztály vezetője. 1973-tól saját kérésére nyugdíjas, végig a szakmában maradt. Minisztériumi vezető beosztása mellett szakirodalmi munkássága, a hídnyilvántartás korszerűsítése, a Hídszabályzat korszerűsítése terén végzett munkája is igen jelentős volt. Több nagy híd korszerűsítési munkájában műszaki ellenőrként is részt vett. 1995-ben, Budapesten hunytéi. Apáthy Endre 1945-ben, Egerben született. 1970-ben szerzett mérnöki oklevelet. 1970 óta a Hídépítő Vállalatnál dolgozik építésvezető, főépítésvezető, főmérnök, majd 1992-től vezérigazgatóként. Fontosabb munkái: algyői és szegedi Tisza-hidak, Árpád híd szélesítése és kapcsolódó munkái. f^íT Balázs György 1926-ban, Rábaszentandráson született. 1950-ben szerzett mérnöki oklevelet. 1950-től Mihailich professzor mellett tanársegéd, majd 1959-ben adjunktus. 1963-tól az Építőanyagok tanszéken dolgozott tovább, itt 1965-ben docens lett, 1984-ben pedig egyetemi tanár. 1976-91 között tanszékvezető volt. 1995-ben nyugállományba vonult. Egyetemi oktató munkája mellett széles körű volt közéleti szereplése: KTE, BME Továbbképző Intézet, Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács stb.. Egész pályafutásában a hídépítés, az ehhez kapcsolódó kutatásokjátszottak meghatározó szerepet. Nyugállományba vonulása óta az eddiginél is szélesebb körű publikációs munkát végez: Beton- és vasbeton sorozat, életrajzi kötetek: Mihailich, Palotás és Építőmérnöki életrajzok. Kitüntetései: összesen 45, többek között Jáky-díj (1965), Széchenyi-díj (2000), Prof emeritus (2001), az Év hidásza (2005). Becze János 1948-ban, Budapesten született. 1967-től az Uvaterv-nél technikusként dolgozott. 1973-ban mérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1973-87 között az Uvaterv-nél, majd 1987-től a Hídépítő Vállalatnál fontos hidak tervezésében tűnt ki. (Berettyóújfalui Beretytyó-híd, majd a betolt szerkezetek sora. Szolnok, Debrecen, M7 autópálya extradosed hídja.) 2005-ben Palotás László díjjal ismerték el munkásságát. A Kőröshegyi völgyhíd tervezésében ugyanúgy fontos szerepe volt, minta nagyrákosi betolt vasúti hídszerkezet tervezésében. Beké József 1867-ben, Pápán született. 1889-ben mérnöki oklevelet szerzett Budapesten. Kiváló képességei voltak (a testvéréhez, Beké Manóhoz hasonlóan). 1892-ig az egyetemen tanársegéd, majd a Kereskedelemügyi Minisztériumba került, előbb a Szerkesztési, majd a Duna-hidak Osztályára. Gállik Istvánnal ő volt a Ferenc József, az Erzsébet híd építésének, majd a Lánchíd átépítésének főstatikusa. Több Tisza-híd, a Győri Langer-tartós híd tervezője, fontos szerepe volt a vasbeton hidak elméleti megalapozásában is. 1922-ben nyugdíjazták, szerencsére magánmérnökként több fontos híd (Rába-, Sió- stb.) tervét készítette. 1940-ben, Budapesten halt meg. Bors Ernő 1915-ben született. 1940-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1941-63 között a Ganz-MÁVAG Hídosztályán dolgozott, különböző beosztásokban, 1963-80 között az Uvaterv tervezője volt. Részt vett az Árpád híd, az újvidéki vasúti Duna-híd, a Lánchíd újjáépítésének tervezésében, a gubacsi Dunaág-híd, a Margit híd újjáépítésének tervezésében, a medvéi Duna-híd helyreállításának tervezésében. Főépítésvezető volt a Margit híd, a Lánchíd, a bajai Duna-híd, a polgári Tisza-híd és több más fontos híd építésében, újjáépítésében. 2003-ban hunytéi. Böröcz Imre 1923-ban, Budapesten született. 1946-tól Thoma Józseffel tervezőirodát működtetett. Fontos szakkönyvet írt a feszített betonról (1957), saját feszítési rendszert is kidolgozott. 1964-69 között az Útügyi Kutató Intézet, 1969-82 között a Vízgazdálkodási Kutató Intézet munkatársa volt. Kiterjedt és sikeres volt újítói, feltalálói munkássága. 1982-től nyugdíjas volt. 1994-ben hunytéi. Cathry Szaléz 1834-ben, Andermattban (Svájc) született. A bázeli Internationale Gesellschaft für Bergbahnen cég megbízásából hazánkba jött, s a világon harmadikként megépítette a fogaskerekű vasutat (1874-ben helyezték üzembe). Vállalkozása egyik építője volt az 1890-ben Pozsonynál megépült Duna-hídnak, majd az 1895-ben felavatott esztergomi Duna-hídnak. 1901-ben, Budapesten hunytéi. 155
