Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

Hídjaink nevéről A Lánchíd Széchenyi hídja 1849. november 20-án adták át a forgalomnak a Lánchidat, első ál­landó Duna-hidunkat. Sajnálatos, hogy elsőként nem Széchenyi István (1791-1860) a híd megálmodója és megépítője, hanem Haynau haladt át a hídon. A hidat kezdettől, mint fogalmat lánc­híd n a k nevezték és nevezik ma is. A híd 50. szüle­tésnapján Zelovich Kornél egyetemi tanár javasol­ta, hogy Széchenyi nevét kapja a híd, nagy volt az egyetértés, ám 1915. november 27-ig kellett várni, a háború miatt minden ünnepélyességet nélkülöző névadóra, ekkor adták át a forgalomnak a teljesen átépített vasszerkezetet. A Széchenyi Lánchidat is felrobbantották, s újjáépítésekor csak Lánchídként szerepelt neve. Ma is, bár talán közismert a teljes hídnév, Lánc­hídként szerepel fővárosunk büszkesége a sajtó­ban, s a közember szóhasználatában, pedig meg­érdemli Széchenyi, hogy ezt az alkotását tiszteljük meg az 1915-ben adott nevével. Az első hivatalosan névvel megje­lölt hidunk A Margit hidat 1876. április 30-án avatták, ahogy Arany János meg­énekelte, Szűz Szent Margit nevére. Az Akadémiát kérték fel az emlék­tábla szövegének megfogalmazá­sára. A tábla ma is ott van a középpilléren, ám sza­bad szemmel nem olvasható. Ezen Szent Margit neve áll, ám egyszerűen mindig is Margit hídnak hívták, a névadó Gyulai Pál, a szigorú kritikus volt. Közismert, hogy a Nyulak szigetén élt IV. Béla szen­téletű leánya (1242-1271) a domonkos kolostor­ban, ő 1943-ban kapta a Szent címet. A II. világhá­ború pusztítása után sem merült fel hogy ne Margit királyleány legyen továbbra is a tragikus sorsú híd névadója. Az első Erzsébet Komáromban, 1892. szeptember elsején éjfélkor adták át a forga­lomnak az állandó Duna-hidat, s adták a császár és király felesé­gének (1837-1898) nevét, termé­szetesen a legfelsőbb engedéllyel. 1945 után Erzsébet neve nem vált elfelejtendove, s viseli az 1945-ben felrobbantott és újjáépített híd ma is a sokak által szeretett királyné nevét. A királyi család leányáról kapta nevét Esztergomban 1895 nyarán arról tudósított az Esztergom és Környé­ke újságírója, hogy bár Szent Ist­ván nevét szerették volna adni az új Duna hídnak, Dániel miniszter Má­ria Valéria (1868-1924), a „legmagyarabb" király­lány nevét javasolta, s ezt az atya elfogadta. Mária Valéria kevéssé ismert személyiség. A híd tervezője és építője lett a névadó A Városligetben a millenniumra a földalatti vasút felett Wünsch Róbert „cementtechnikus", azaz betonépítő, gyaloghidat tervezett és épített. Ne­vét korai reklámként köralakú táb­152 Ián örökítette meg. Több száz hidat épített a mester, a mai Magyarország területén azonban jelentős alko­tása csak ez maradt. A sajátos vasbetonépítési rend­szer feltalálójának nevét az utókor talán e híd miatt nem felejtette el, s bár hivatalos hídnévadásról nem tudni, így ismerik ma is a már funkció nélküli hidat. Kétszer is a királyné nevét kapta 1896-ban Tisza-hidat avattak Tokajban is, a külön­leges szépségű hidat Erzsébet királynéról nevez­ték el. A királyné különösen kedvelt volt ezen a vi­déken. A kétszer felrobbantott hidat 1945 után nem Erzsébet hídként emlegették, az 1997-ben történt felújításakor helyi kezdeményezésre, ünnepélyes keretek közt - a királyi család egy képviselőjének jelenlétében - ismét az Erzsébet nevet kapta. A meggyilkolt királynéra emlékezve 1903-ban többévi munka után elkészült a Dunát egy nyílással áthidaló világrekorder híd, mely az október 10-i ünnepélyes átadáson Erzsébet király­né nevét kapta. Több nagy táblán is megörökítették nevét, ezek közül ma már csak egy látható a Köz­lekedési Múzeum előtt. A királyné iránti tisztelet ki­fejezője, hogy több pályázat után 1932-ben a pesti oldalon az Eskü téren a királyné szobrát is felállítot­ták. 1945 tavaszán nemcsak a híd pusztult el, ha­nem a szobor is elkerült helyéről, Ráday Mihály fe­dezte fel tárolási helyét, s 1986-ban került vissza hídja mellé, igaz nem az eredeti helyére, s nem úgy, mint korábban állt. A híd közel 20 év után épült újjá, ám a híd ne­vét egy újságírói vélemény kivételével nem kíván­ták megváltoztatni.

Next

/
Thumbnails
Contents