Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
66. Oszlári Tisza-híd az M3 autópályán Ezer tonna egy darabban úszott a helyére Épült: 2004 Tervező: Uvaterv Rt, Kovács Zsolt Kivitelező: Mahíd 2000RL, Ganz Acélszerkezetek Rt Az M3 autópályát Oszlárnál, közös alépítményeken két egyforma folytatólagos gerendahfd vezeti át a Tisza folyón. A híd tervezése és építése során számos, Magyarországon újszerű tervezési elvet és műszaki megoldást alkalmaztak. A mederhíd felszerkezete vasbeton pályalemezzel együttdolgozó háromnyílású, 72 + 112 + 72 m támaszközű, változó gerincmagasságú, nyitott főtartós acélszerkezet. Pályánként egy-egy híd épült. Hasonló kialakítású - öszvérszerkezetű - nagyfolyami hidunk az 1974-ben elkészült algyői közúti Tisza-híd. A mederhíd tervezését Kovács Zsolt (Uvaterv Rt.) irányította, a kivitelezési munkálatokat a MAHÍD Konzorcium végezte. A mederhíd acélszerkezetének gyártása, helyszíni szerelése és felületvédelme a Ganz Acélszerkezet Rt. feladata volt. Először épült öszvér híd segédjármok nélkül, szakaszos betonozással. Az oszlári híd mederhídból és két ártéri szerkezetből áll. Magyarországon először alkalmaztak a gyártás során lemez kötegek helyett nagy - 100 mm - vastagságú öveket, és a híd szinte minden illesztésére helyszíni hegesztett kapcsolatot. A felső és alsó övlemez vastagsága 30, 50, 80, 100 mm között változik, a felső övlemez szélessége 800 mm, az alsóé 1200 mm. Újszerű technológiai megoldást már az alépítményeknél is alkalmaztak. A pillérek alapozásánál az 1,20 m átmérőjű fúrt cölöp a hazai hídépítésben először készült végig elhelyezett 35,0 m-es köpenycsővel. A főtartók 16 m hosszú szállítási egységeinek elkészülte után a helyszíni öszszeszerelés 2001 szeptemberében kezdődött, és nem egészen négy hónap alatt elkészült. Az összeszerelést a Tisza jobb partján, arra merőlegesen, a híd végleges helyétől kb. 60,0 m-rel lejjebb, 300,0 m hosszú szerelőtéren végezték. A 257,0 m hosszú, hidanként 1050 tonna tömegű acélszerkezetet független úszóemelőművekre (ezt alkalmazták az esztergomi Mária Valéria Duna-híd nyílásainak beemelésénél is) húzták, és a magyar hídépítésben először helyezték egyben beúsztatva a 60,0 m távolságban lévő pillérekre. Az öszvértartó vasbeton pályalemezét a hídközépre szimmetrikusan betonozták segédjármok alkalmazása nélkül, ami a hazai gyakorlatban egyedülállónak számít. Az első betonozási ütem a szokásostól eltérően a mederpillérek felett, a záró ütem pedig a mederközépen készült. Korábban egy Tisza-hidat legalább két évig építettek, ennek felszerkezete pedig fél év alatt készült el. A szerelés technológiája korszakváltást jelent a hazai nagyfolyami hídépítésben. 142
