Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
64. Sárvári Nádasdy Ferenc Rába-híd A Pentelei Duna-híd modellje Épült: 2004 Tervező: Főmterv Rt, Nagy Zsolt Kivitelező: Mahíd 2000 Rt., Ganz Acélszerkezet Rt. Sárváron a Rábán átvezető vasbeton ívhíd, az újjáépítésnél előnyt jelentő merev csővázasas szerkezettel épült 1948-ban. A híd a kor stílusjegyeit, illetve hibáit is magán hordozza, és egyre nehezebben viseli a 84. számú főút növekvő forgalmát. 2003-ban megindult a várost elkerülő útszakasz építése, melynek keretében a Rába folyó keresztezésénél ívhidat terveztek, mintegy a dunaújvárosi Duna-híd előtanulmányaként. A híd kiviteli terveit a Főmterv Rt. készítette el a BMGE Hidak és szerkezetek tanszékének bevonásával. A tervezés során figyelembe vették a folyó szeszélyességét, ezért a középső nyílásban a felszerkezetet az alaplemezekből kiinduló ívekre függesztették fel, így az árhullám zavartalanul tud levonulni. Az acél felszerkezet gyártására és a helyszíni szerelésre a Ganz Acélszerkezet Rt. kapott megbízást a generálkivitelezőtől (Mahíd 2000 Rt.). Az alépítmény vasbeton fúrt cölöpözéssel készült. A felszerkezet háromnyílású (támaszközei: 21,0 + 78,0 + 27,0 m), befogott acélívekre felfüggesztett, ortotróp pályalemezű, merevítőtartós gerendahíd, amely egyedi kialakítású vasbeton alépítményekre támaszkodik. Az esztétikus és Magyarországon egyedi geometriájú medertámaszok felmenő falát a bonyolult technológia miatt öntömörödő betonból készítették. A merevítő tartó állandó gerincmagasságú négy főtartós, háromnyílású, nyitott, acél pályaszer kezet. A 78,0 m-es támaszközben a merevítő tartót 6 m-enként pászmás kábelekkel függesztették fel. Az alépítményekhez mereven kapcsoló és a függőleges síkhoz képest 10°-kal befelé megdöntött két acél ívtartót négy zártszelvényű keresztkötés fog össze. Az acélszerkezet gyártását 3 fő részre bontották, a merevítőtartó, az ívszerkezet és az egyéb szerkezetek elkészítésére. A felületvédelmi munkák többségét gyári körülmények között végezték el, hogy az acél szerkezet jobban ellenálljon a később jelentkező korróziós igénybevételnek. A gyártóműben elkészített szerkezeti elemeket a munkaterületen kialakított szerelőtéren a Ganz-BVG Kft. szerelte össze, majd hosszirányú behúzással juttatta a helyére. Az acélszerkezet szerelése és mozgatása 4 fázison belül 70 ütemben történt. Minden ütemben vizsgálni kellett a merevítőtartó igénybevételeit és alakváltozásait. Az első pillantásra szembetűnik, hogy az ívhíd formájában már nem a régi klasszikus elveket követi. A szép forma nem öncélú, a szerkezeti részletek újszerű kialakítása, valamint az építésnél felhasznált korszerű építőanyagok összességében jól mutatják, hogy a hazai hídépítés képes lépést tartani a külföldi konkurenciával. 138