Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

63. Szekszárdi Szent László Duna-híd M9, az új kapcsolat első eleme Épült: 2003 Tervező: Felelős tervező: Knebe! Jenő Pont-TERV Rt.; Mederhíd tervező, Mátyássy László, Pont-TERV Rt; Ártéri híd tervező, Kovács Zsolt, Uvaterv Rt. Kivitelező: Mahíd 2000 Rt. Budapest alatt az első közúti Duna-híd 1930ban épült, s 2003-ig ezen kívül csak Baján volt egy közös közúti-vasúti átkelő. Az utóbbi húsz évben a közúti hálózat fejlesztői részben a közvélemény nyomására nagyon sokat foglalkoztak az újabb dunai átkelők és az ezekhez kapcsolódó új közúti nyomvonalak létesítésével. Egybehangzó volt az az igény, hogy a Budapest centrikus közúthálózatot tehermentesíteni kell kelet-nyugat irányú főutakkal. Ezek elemei lettek az M8 és M9 jelzésű, később autópályává fejleszthető autóutak. Ez utóbbi, az M9 autóút első 20 km szakasza foglalja magába Szekszárd térségében a Szent László Duna-hidat Az új híd 916 méter hosszú, 11 nyílású, acélszekrénytartós, állandó keresztmetszetű gerendahíd. A mederhíd felszerkezete acél pályalemezes, míg az ártéri hidak vasbeton pályalemezzel együttdolgozó öszvérszerkezetek. A támaszközök 3 x 65 m ártéri, 80 + 3 x 120 + 80 m mederhíd és 3 x 65 m ártéri híd. Keresztmetszeti kialakítása 2 x 1 forgalmi sáv, az északi oldalon gyalogos és kerékpárút, a déli oldalon üzemi járda összesen 14 m szélességben. A híd 12 alátámasztása közül nyolc a parton illetve az ártéren, négy a mederben készült, nagy átmérőjű (1,3 m) fúrt cölöpökkel, az ártéri pillérek alatt 66, a mederpilléreknél 8-8 db. Újdonság az alapozásnál, hogy a mederpillérek minél gyorsabb megépítéséhez 8 m széles, 16 m hosszú, 4 m magas acél ún. kéregelemeket használtak. Ezeket az elemeket pontosan a helyükre tették, majd kőszórással rögzítették. A kéregelem belsejében előre behegesztett acélcsöveken keresztül készültek el a cölöpalapok, majd a vízzáró beton elkészülte után immár száraz munkagödörben folytatódhatott a hagyományos pillérépítés nagytáblás zsaluzattal. Az acél felszerkezet a Ganz Acélszerkezet Rt. és a Közgép Rt. budapesti gyárában készült. Az ártéri hidak hagyományos technológiával, szerelőjármok segítségével készültek. Az Uvaterv által tervezett öszvérhíd 26 szerelési egységből áll, egy szerelési egység két darabból készült. Az elemek hossza 14-17 m, súlyuk 20-31 tonna között változik. Előszerelés és felületvédelem után közúton kerültek a helyszínre. A mederhíd a Pont-TERV tervei alapján készült. Újdonság a szerelésben, hogy az előszerelt szerkezetet már nem szedték szét, hanem a 80-120 m-es egységeket a Ganz Acélszerkezeti Rt. csepeli telepéről egy darabban úsztatták le és emelték a helyére. Különleges technológiát kellett kidolgozni a szerelési egységek elforgatására, hogy ne zavarja a hajóforgalmat, és átférjen a dunaföldvári híd pillérei között. Az „egyben" való úsztatás és emelés technológiája 1995-ben, a cigándi híd építésének kapcsán alakult ki, azt fejlesztették tovább, minimalizálva a helyszíni munkát, gazdaságosabbá téve a szerelést azáltal, hogy lényegesen kevesebb feszített csavar kellett az elemek öszszerakásához. A kivitelezési munkát a Magyar Hídépítő Konzorcium végezte, az ünnepélyes forgalomba helyezés 2003. július 4-én volt. 136