Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

62. Esztergomi, Árok utcai Kis-Duna-híd Híven a hagyományokhoz, karcsú öszvérszerkezet Az esztergomi Mária Valéria híd újjáépítését követően a megnövekedett forgalom szükségessé tette az Árok utcai Kis-Duna-híd megépítését. A Prímás szigeten átvezető, a belvárost elkerülő új út egyetlen, mintegy 50 m hosszú, íves kialakítású szerkezettel keresztezi a Kis-Dunát. Az építtetői igények a geometriai adottságok és a vízügyi követelmények olyan híd építését követelték, mely kis szerkezeti magasságának köszönhetően illeszkedik a karcsú Mária Valéria és a többi hídhoz. Újdonság még, hogy az addigi gyakorlattól eltérően építésztervező is segítette a munkát, hogy az elkészült szerkezet minél jobban illeszkedjen a környezetébe, magán viselje a történelmi város ismertetőjegyeit. Ennek megfelelően a funkcionalitás mellett az esztétika is jelentős szerepet játszott a szerkezet kialakításában, „felöltöztetésében". Az igényes kialakítású korlátok, kandeláberek és a pazar kőburkolat mind-mind ezt a célt szolgálják. A híd mellett Nepomuki Szent János szobrát is elhelyezték. A híd szerkezeti kialakítása a következő. A ke rethíd támaszköze a hídfők felmenőfalainak középvo nalában 48 m, a szabadnyílás 45,5 m. A híd 600 m sugarú domború lekerekítésben fekszik. A kocsipálya szélessége 8 m, melyhez mindkét oldalon 1,5 m széles gyalogjárda csatlakozik. A felszerkezetet négy, tömör gerinclemezes, változó magasságú tartó alkotja, melyek alsó éle másodfokú parabola szerint változik. Szerkezeti magassága középen 1,6 m, a hídfőknél 2,4 m. A főtartókat a helyszínen készült vasbeton pályalemez hidalja át, melynek vastagsága 20-30 cm között változik. A főtartókat 8 m-enként kereszttartók merevítik. Épült: 2003 Tervező: Pont-TERV Rt, Pálossy Miklós Kivitelező: Strabag Rt; KÖZGÉP Rt. A zárt téglalap alakú, diafragma falakkal merevített, egymásba metsző cölöpfallal készített alapozás biztosította a kellő merevséget a hídfőknél a vízszintes erők felvételére, hogy a szerkezet valóban kerethídként működhessen. Az építés során jelentős izgalmat okozott a Duna magas vízállása, sokszor akadályozta az építők munkáját. Az acélfőtartók egyben történő beemelése és megtartása is kihívást jelentett az építőknek. A hidat 2002. május 12-én adták át a forgalomnak. Az újszerű műtárgy terveit a Pont-Terv Zrt. készítette, a híd kivitelezője pedig a Strabag Zrt. volt. 134