Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

61. Esztergomi Mária Valéria Duna-híd 57 év után újra él a viharos sorsú Duna-híd Épült: újjáépült: 2001 Tervező: újjáépítés, Pont-TERV Rt., Knebel Jenő; Dopravoprojekt, Miroslav Matascik Kivitelező: újjáépítés, Ganz Acélszerkezet Rt; KÖZGÉP Rt; Inzenierske Stavby Az Esztergom és Párkány közötti Duna-híd először 1893 - 1895 között épült. A sarló alakú kéttámaszú rácsos tartók sorozata Feketeházy János alapötlete volt, hasonló hidak máshol is épültek. Itt 85 + 102 + 119 + 102 + 85 m támaszközű szerkezetek épültek, a közép felé növekedő nyílások esztétikai szempontból előnyösek. A kivitelező Cathry Szaléz és fia volt, az acélszerkezet szerelését a MÁV Gépgyára végezte. Tervbe vették vasúti vágány elhelyezését a hídon, de erre sohasem került sor. 1919-ben a Párkány felőli szélső nyílás tisztázatlan körülmények között a vízbe zuhant, a végleges helyreállítás 1926-ban történt, ekkor a korszerűtlen fa pályaszerkezet helyett vasbeton lemez épült. 18 évi üzem után 1944 karácsonyán a németek a középső három nyílást felrobbantották, ezután majdnem 57 évig a híd roncsként árválkodott, csupán kompátkelés volt lehetséges. újjáépítésről. Több más változat elvetésével olyan döntés született, hogy a két megmaradt nyílást felújítva, megerősítve meg kell tartani, a hiányzó három nyílásban pedig a régivel azonos megjelenésű, de korszerű, hegesztett, feszített csavaros szerkezetet kell építeni. A híd acél pályalemezes, a szélső nyílásokban is. A hajózás követelményei miatt a pályaszintet jelentősen meg kellett magasítani, ehhez a pilléreket fel kellett falazni és a megmaradó szerkezeteket is fel kellett emelni. Az Esztergom felőli parti nyílásban is a régihez hasonló, korszerűszerkezet épült. Sok-sok tárgyalás után a 90-es években kezdett a híd ügye napirendre kerülni, és 1999. szeptember 16-án történt kormányfői megegyezés az Az új, egyenként 5-600 tonna tömegű rácsos szerkezeteket a Párkány felőli parton, néhány kmre a helyszíntől szerelték össze, és nyílásonként egy darabban, vízi úton szállították a beépítés helyére, majd az e célra készített vízi emelőszerkezettel emelték fel és helyezték a pillérekre. Ezek a műveletek a két parton élők nagy érdeklődése mellett folytak. Az egyik úsztatás éppen a hídmérnöki konferencia idejére esett. A terveket a Pont-TERV Rt. (Mátyássy László) és a szlovák Dopravoprojekt a.s. készítette. A kivitelezéssel egy nemzetközi konzorciumot bíztak meg, ezen belül az alépítményi munkákat a szlovák Inzenierske Stavby cég, az acélszerkezeti munkákat a Ganz Acélszerkezetek Rt. és a Közgép Rt. végezte, a Hídépítő Speciál Kft. közreműködésével. 132