Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

A hidaknak jelentése van „A hídépítés az építészet leghatékonyabb formája, mivel mindenki számára hozzáférhető. Azoknak is van köze hozzá, akik nem mutatnak érdeklődést az építőművészet iránt. Egyetlen gesztusról van szó, amely mégis átalakítja környezetét, a természetet, és rendet kölcsönöz annak." Santiago Calatrava, 2001 Semmi kétség: a hidak mindig is fontos szerepet játszottak a történelemben. Funkciójuk szerint olykor kapcsolatot teremtenek az emberek között, máskor pedig elválasztják őket egymástól. A hidakat védelmi célokra is használták már: ilyen volt Luzern város Kapell-hídja, mely az ellenség távoltartását szolgálta. A hidak - így az innsbrucki Europabrücke is - ugyanakkor természetüknél fogva sugallják az egységesülés és a kölcsönhatás lehetőségét. Mint ezt Santiago Calatrava megállapította: még a legegyszerűbb emberek is tudatában voltak kapcsolatuknak a lábukkal tapodott, hídnak nevezett élettelen tárggyal, mert az sokféle úton-módon könnyítette meg az életüket. A „híd" szó számos jelentéssel gazdagodott napjainkra. Szerencsére azok maradtak fenn, amelyek a hídnak a múltban betöltött pozitív szerepét fejezik ki. A hidak a Kék Bolygó minden részében és sokféleképpen segítik az emberek továbbhaladását. Átvitt értelemben az ellentétes érdekeltségű felek diplomáciai tárgyalásait, a nemzetek megbékélését szorgalmazó bátor és erkölcsös egyéni magatartást társítjuk ezzel a szóval. Eszünkbe juthatnak róla a nemzetközi sport és zenei élet eseményei, mint ahogy a díjátadások rítusa is. A modern távközlés - a közvetlen telefonhívások lehetősége, a fax, az e-mail, az internet - szintén a kapcsolatlétesítést segíti elő. A műholdaknak köszönhetően sohasem volt még ilyen kicsi a világ és ilyen egyszerű a globális kommunikáció. A jövő olyan hidak lehetőségét is tartogatja számunkra, amilyeneket Santiago Calatrava részesít előnyben. Nem fog mérséklődni a hídépítés terén érvényesülő verseny, amely a leghosszabb, a legmerészebb vagy a legszokatlanabb tervrajzért folyik. A japán csúcstartó Akasi Kaikio-hidat minden tekintetben felülmúlja majd a 120 méter mély Messinai-szoros fölé tervezett (3,4 km hosszú), illetve a Spanyolországot és Marokkót majdan összekötő, 14 km hosszú híd is. Tung-Yen Lin kínai-amerikai építészt az interkontinentális hidak érdeklik: ő Alaszka és Oroszország közé mintegy 80 km hosszú hidat tervezett. Lin professzor célja - a fizikai akadályok leküzdése - egyidős az emberiséggel. Őseink először a prehisztorikus időkben adták jelét ennek, amikor fatörzset fektettek egy patak fölé. Linnék a kontinensek összekötésére vonatkozó javaslata ilyen hosszú múltra vezethető vissza. 9