Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)
Tartalomjegyzék
A Halál völgye fölött A Kwai-híd 1943-45 „... lesoványodott testük minden erejével, fájdalmas erőfeszítésekkel további áldozatot hoznak a tengernyi szenvedés után, amelynek árán végül mégis csak sikerül felépíteni a Kwai-folyó hídját." Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón, 1952 Pierre Boulle (1912-1994) 1912 Avignonban született Í939-4 0 a második világháborúban a francia hadseregben, Indokínában szolgál 1940-44 a francia szabadcsapatok katonája Szingapúrban, a Vichy-kormány csendőrei elfogják és megkínozzák 1952 „Híd a Kwai folyón", „A majmok bolygója" 1978 „A jó Leviathan" 1994 8i éves korában meghalt Dávid Lean (1908 -1991) 1908 március 25-én South Croydi Dnban született 1948 „Olivér Twist" 1957 „Híd a Kwai folyón" 1962 „Arábiai Lawrence" 1965 „Dr. Zsivágó" 1970 „Ryan lánya" 1984 „Utazás Indiába" „Híd a Kwai folyón" című regényében (1952) Pierre Boulle (1912-94) francia író a lehető legszívbemarkolóbb leírást adta a brit katonák sorsáról. Elbeszéli, hogyan kényszerítettek a második világháborúban a japánok brit és más nemzetiségű szövetséges hadifoglyokat a thaiföldi őserdőn áthaladó stratégiailag fontos vasútvonal és a Kwai folyó hídjának megépítésére. Egy idealistákból és fanatikusokból álló brit megsemmisítő-osztag mindenáron meg akarta akadályozni a híd befejezését. A brit Nicholson ezredes, akinek büszkeségét a kegyetlen japán Szaito ezredes sem törhette meg, és a híd építését irányította, személyes presztízskérdésnek tekintette a merész vállalkozás sikerét. Úgy érezte, senkinek-még a saját embereinek-sincs joga megsemmisíteni a hidat. Elkeseredett élet-halál harc kezdődött az esőerdőben: hazafiasság és elvakultság, hűség és elhibázott célok szembesültek egymással. Boulle regénye e szavakkal ér véget: „A japánok visszavágtak. A füst terjengeni kezdett, hozzánk is eljutott, belengte a völgyet és a Kvai folyót. Az orrfacsaró, zöld köd elszigetelt bennünket." 1956/57-ben az angol Dávid Lean (1908-91) megfilmesítette a történetet. Mesteri rendezésének és a Nicholson ezredest alakító Alec Guinnness remeklésének köszönhetően a háborús témájú film világszerte közönségsikert aratott és hét Oscar-díjat kapott. A valóságban 1942 októberében kezdték építeni a Kwai folyó vasúti hídját Bangkoktól északnyugatra, a thai Kanchanaburi tartományban. Az acélszerkezetet Jáva szigetén szerelték szét a japánok, hajóval vitték Thaiföldre, ahol több ezer brit és szövetséges hadifogoly, valamint helyi lakos kényszermunkában építette fel ismét egy 425 km hosszú vasútvonal részeként, amelyen a japánok szállítottak utánpótlást Ban Pongból (Thaiföld) Thanyuzayatba (Burma). Kiemelkedő mérnöki létesítmény lett, amely 16 hónapon belül elkészült. Egy holland hadifogoly így emlékezett viszsza: „Jóformán mindennap el kellett temetnünk egy-egy társunkat. A japánok napról napra többet dolgoztattak bennünket, hozzászoktunk a veréshez." Összesen 18.000 szövetséges hadifogoly és 78.000 ázsiai kényszermunkás halt meg itt értelmetlenül. A halál völgyében épült híd mindössze néhány hónapig állt: 1945. október 13-án az amerikai légierő jórészt megsemmisítette, mindössze félkör alakú ívei maradtak meg épségben. Alec Guinness Nicholson ezredes szerepében, illetve Sessue Hayakawa Szaito ezredesként a híd hollywoodi mása előtt Dávid Lean „Híd a Kwai folyón" című filmjében, 1957 92
