Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Csien-lung császár (1711-1799) 1711 Jung-cseng császár (uralkodott 1723-36) negyedik fiaként született 1736 apja után ő lett Kína császára; uralkodása idején az ország gazdasági és kulturális fejlődése csúcsára ér 1751-64 Juanmingjuan lett a császár nyári rezidenciája 1754 Pekingben felépül a Mennyek temploma 1755-60 felépül Puning-Si, az Egyetemes Béke temploma Í758-59 Turkesztánban leverik az első mongol lázadást 1767-69 Burma hűbérállam lesz 1781-82 a második mongol lázadás leverése 1783 a pekingi Császári Akadémia központi termének újjáépítése 1792 leverik a gurkák felkelését elkészül a pekingi Fehér Felhők temploma 1796 jung-jen kerül hatalomra (uralkodott 1796-1820) A Tökéletes tisztaság kertjében Peking: a Jádeöv-híd 1751-64 „Nagyapám, a császár arra tanított, hogy a világon minden létező értelme a maga tökélyében és tisztaságában rejlik. A jüan jelentőségét szintén a tökéletessége adja, a mingét pedig tisztasága és ragyogása. Ezért döntött úgy, hogy »a Tökéletes tisztaság kertje« nevet adja a parknak, mert ez a két tulajdonság az uralkodó legnagyobb erényei közé tartozik." Csien-lung császár Nyári Palotája pompás kertjéről, 1736 körül. Csien-lung (uralkodott 1736-96) mandzsu uralkodó mélységes tisztelettel írt nagyapjáról, Kang-hsziról (uralkodott 1661-1722) és az ő Jüanming kertjéről, amely különösen fontos volt a császárnak: édesapja, jung-cseng (uralkodott 1723-36) itt hunyt el egy lovasbalesetet követően. Halálos ágyán birodalmát és hón szeretett kertjét fia gondjaira bízta. A harmadik gyászév után Csien-lung ide helyezte át rezidenciáját. 1751-ben háromszorosára bővítette a parkot, hogy édesanyjának ajándékozza a hatvanadik születésnapján. Ám a munkálatok 1764-ig tartottak, s akkor már nem lehetett születésnapi ajándék belőle. Csien-lung ezért nyári lakóhelyéül választotta a „Tökéletes tisztaság kertjét". Itt található többek között a kortátfalát szegélyező 500 kőoroszlánról híres Tizenhét ívű híd (shiqikonqiao), amely Nahu-szigetre s az ottani Sárkánykirály-szentélyhez vezet. A kert része a Jádeöv-híd, amelyet meredek ívéről Tevehát-hídnak is neveznek. Csien-lung úgy tervezte meg a kertet, hogy kiemelje a híd díszítő szerepét és csodálatos vakítóan fehér falazatát, amely a Kumming-tó vizében tükröződik, s a látvány egyesítse a sárkány tengerzöld ívét a holdsarlóéval. A magas ív alatt elhaladhatott ünnepi bárkájával a császár, a tóban, a környező kertben és a palotákban gyönyörködve. AJádeöv-hídről mint kilátóról a Juanmingkert a mandzsu birodalom tükörképeként tárult elé: már amikor nem földműveléssel, zöldségtermesztéssel vagy a selyemhernyóival foglalkozott. Ily módon alaposan megismerte alattvalóinak nehéz munkáját, és tudta értékelni a napsütést és az esőt. Csien lung lelkesen írta ezt: „Apám s nagyapám hagyatékának, az egyszerűségről szóló tanításuknak megfelelően boldogan élek ezen a helyen, amely a menny védelmét s a föld áldását élvezi." E miniatűr éden felett vészjósló fellegek gyülekeztek 1860-ban és 1900ban is: a Yuanming kertet a második ópium háború és a bokszerlázadás is tönkretette. 1888/95 és 1903/08 között Cu-hszi (1835-1908), egykori császári ágyas hozatta rendbe a Jádeöv-híd körüli parkot, majd adta neki a Jihé Jüan „A harmonikus egység kertje" nevet. r? irira ^T*3j i^^Bfeí- .''•/' jjb"~^. William Alexander (1767-1816): Csien-lung a császári trónon, guaskép, London, British Museum,i795 Az 500 köoroszlánnal ékesített Tizenhét ívű híd 60 A császár pekingi Nyári Palotájának jádeöv-hídja jellegzetes alakjáról kapta a „Tevehát" ragadványnevet