Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Velence rangjához méltó módon A Rialto híd a Canal Grandé fölött 1588-91 „Pazar látvány lett volna ott, ahol fel kellett volna épülnie, nevezetesen Itália legnagyobb és leg­pompásabb városában... A Canal Grandé rendkívül széles, és a híd ott épülhetett volna fel, ahol a világ minden részéből érkező kereskedők találkoznak üzleti ügyeiket intézni." Andrea Palladio, Négy könyv az építészetről, 1570 Antonioda Ponté (1512-1597) 1563 Velence elöljárói kineve­zik „Proto al Sal"-nak, azaz a közmunkák főfelügyelőjévé 1579-82 kibővíti az Arsenalt; Andrea Palladio távollétében felügyeli a „Rendentore" temp­lom építését 1580-97 felépíti Velence új börtönét (Palazzo delle Prigioni) 1588-91 megépíti a Rialto hidat balra fent: a Rialto híd Antonio Visentine metszetén, 1742. Min­tája Canalletto egyik festménye volt. Andrea Palladio (1508-80) olasz építész meg sem említi Velencét vagy a Canal Grandét „Négy könyv az építészetről" című munkájában, amely­ben közreadta a Rialto hídhoz készített tervraj­zát. 1554-ben Jacopo Sansovino (1486-1570) és Giacomo Barozzi Vignola (1507-73) társaságá­ban Palladio is indult a Rialto híd megtervezé­sére hirdetett pályázaton. Már Itália határain túl is neves építészként ismerték ekkor: vicenzai és velencei villákat, városi lakóházakat és templo­mokat tervezett. „A város rangjához méltó mó­don" -írta 5 maga, a hidat három nagyobb és két kisebb ívvel, négyoszlopos loggiával, a tar­tópillérek fölött az Igazság képmásával és más szobrok fülkéivel képzelte el. Tervrajzát az ókori Róma építészete ihlette - és éppen ezért utasí­tották vissza. A zsűri tagjai úgy vélték, Palladio reprezentatív építészete nem felelhet meg a hét­köznapi élet kívánalmainak. Ám a két vetélytárs, Sansovina és Vignola elképzelésére is nemet mondtak. Ekkor még használatban volt az 1432-ben épített mozgó fahíd, amely alatt áthaladhattak a kereskedők raktáraihoz igyekvő nagy, fűszerek­kel megrakott gályák. Két oldalán tizenkét-tizen­két kis üzlet is működött, ezekben könyveket, parfümöket és cukrászkészítményeket árusítot­tak. 1587-re azonban a híd leromlott állaga mi­att a szenátus kénytelen volt új pályázatot hir­detni. A Palladio 1554-es tervét követő Vincenzo Scamozziéval (1552-1616) szemben Antonio de Ponté (1512-97) építész ötletét fogadták el, aki 1591-ben unokafivére, Antonio Contino (1566­1600) segítségével elkészítette az egyetlen ívből álló, 27 méter hosszú hidat. A terv rendkívüli me­részségről árulkodott, s ezt a kortársak Velence nagyszerűségének jelképeként értelmezték. Az építmény elég magas volt ahhoz, hogy áthalad­hasson alatta a dózse díszbárkája, ugyanakkor elég alacsony ahhoz, hogy középig emelkedő két árkádsora alatt kialakíthassák a 24 kis üzlethe­lyiséget. A Rialto híd előzménye, a fából ácsolt csapóhíd Vittore Carpaccio festménye, Az Igaz Feszület csodája (részlet), 1494 körül, Velence, Galleria dell'Academia •y* \Í mrrm' A Rialto híd tervrajza, készítette Andrea Palladio, 1554; Vicenza, Museo Civica 'ffimö" 1 ] Q?±A. •L.^j-p-y— : 54

Next

/
Thumbnails
Contents