Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)
Tartalomjegyzék
Bassano, az Alpok lábánál Bassano del Grappa: Ponté degli Alpi fii 16. század „Bassanónát, az Alpok lábánál, amely elválasztja Itáliát és Németországot, fahidat építettem a Brenta folyón... pillérein tető nyugszik, amely loggiaként szolgál, szépséget és célszerűséget kölcsönözve az egész építménynek." Andrea Palladio: Négy könyv az építészetről, 1570 Andrea Palladio (1508-1580) 1540-80 Rómában Vitruvius írásainak tanulmányozása nagy hatással van terveire: az építészet fennköltsége és mértékletessége, áttekinthetőség és arányosság, elegancia és szépség fémjelzik a klasszikus „palladiánus" stílust 1549-80 számos templomot, villát, városi lakóházat és színházat épít főleg Vicenzában, Velencében, Lonedőban és Udinében 1554 megtervezi a velencei Rialto hidat; fahidat épít Vicenzában (megsemmisült) 1575 Montebellóban kőhidat épít aGuá folyóra Vonzó küllem és célszerűség jellemezte a híres építész, Andrea Palladio (1508-80) addigi munkáit, amikor 1567-ben Bassano del Grappa városatyái egy fahíd építésével bízták meg. Úgy vélték, egyedül ő lehet képes egy olyan híd megtervezésére, amely ellen tud állni a Brenta folyó ostromának, és elég erős ahhoz is, hogy a város főbb kereskedelmi cikkeivel, gyapjúval, selyemmel, arannyal megrakott lovak és szekerek közlekedjenek rajta. „Négy könyv az építészetről" című művében Palladio leírta, milyen megoldásokat talált az ekkor felmerült műszaki problémákra: „Az építendő híd helyén a folyó 180 láb széles volt. Ezt a távolságot öt egyenlő szakaszra osztottam... négy sorban cölöpöket verettem a mederbe, rájuk gerendákat fektettem... mivel nagy a távolság az egyes sorok között, és mert a hosszú gerendák aligha tartanák meg a szokatlanul nagy terhet, konzolnak újabb gerendákat helyeztettem el, amelyek átveszik a terhelés egy részét. Emellett a mederbe vert cölöpökhöz is rögzítettem néhányat, melyek egymás felé hajolnak, s középen egy hosszanti gerenda köti őket egymáshoz. Ez a faszerkezet ív alakú... kellemes látványt kölcsönöz a hídnak, miközben erősíti is azt." A fahidak építéséről szóló elméletének megfelelően Palladio hangoztatta meggyőződését, miszerint művében, a Ponté degli Alpiniben nem tehetnek kárt sem a rajta közlekedő emberek és állatok, az itt áthaladó szekerek és ágyúk, de a folyó magas vízállása és áradása sem. Az építész azonban tévedett, mert 1748-ban a Brenta elsodorta Bassano del Grappa fő nevezetességét. Három évvel később kénytelenek voltak újjáépíteni azt Bartolomeo Ferracina terve alapján, amely a Palladío-féle építményt megerősítő módosításokat javasolt. 1796. szeptember 8-án, a Bassano del Grappa-i csatában, amikor Napóleon győzedelmeskedett a Habsburg csapatok felett, a híd bebizonyíthatta: képes megfelelni az iránta támasztott elvárásoknak. Andrea Palladio tervrajza 1567-ből a Ponté degli Alpinihez, „Négy könyv az építészetről" című művéből, 1570 50 A Brenta folyón átívelő Ponté degli Alpini, építette Andrea Palladio, 1567
