Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Híd a tengeren Sanghaj: a Cikcakk-híd 1559 77 „Sanghaj gyakori úti célja a kalózoknak, ezért erődök és hadihajók védik partvidékét. A város a tenger közelségéről kapta nevét - Sanghaj jelentése: „a tengeren"... a város bővelkedik kertekben... és hivatalnokokban, akik szolgálati idejük leteltével most magánemberekként élvezik gazdagságukat." Nicolas Trigault: De chrtstiana expeditione apud Sinas suscepta ab societatejesu, 1615 Nicolas Trigault (1577-1628) francia utazó 1609ben misszionáriusként járt Kínában, így Sanghajban is. Akkor még nem volt jelentős város, de a csodás parkok, gyógyfürdő mellett itt pihentek a nyugalmazott udvari hivatalnokok. Trigault előtt zárva volt a parkok többsége: magánkertek lévén csak tulajdonosaik használhatták, körös-körül fal védte a kívülállók kíváncsi pillantásaitól. Ilyen volt „Yu Yuan", azaz a Csendes öröm kertje is, amelyben cikcakk híd szeli át a lótuszoktól zöld tavat. Pan Yunduan pénzügyminiszter, Szecsuán tartomány kormányzója (1559-77) alakíttatta ki pihenőhelyként a kertet idős szülei számára. Fontos méltóság lévén Csia-csing (uralkodott 1522-67), Lung-csing (uralkodott 1567-72) és Wan-li (uralkodott 1573-1620) Ming uralkodók idején, Pan Yunduan azt akarta, hogy Yu Yuan lenyűgözően szép legyen, s hogy szülei a kert felé szelve át a lótuszok tavát a Kilenc kanyar hídján (így is nevezték) más és más látványban gyönyörködhessenek. A parkhoz harminc különböző tájkert tartozott: rét, dombok, sziklák, pavilonok, pihenőhelyek és ösvények. Mivel a tó átmérőjénél hosszabbra építették, a Cikcakk-híd miatt nagyobbnak tűnt a tavacska és a viszonylag szerény méretű, kéthektáros park is. Nem volt köze a Kínában az 5. század óta ismert hagyományos cikcakk hidakhoz: azok alakját a víz ellenállásának csökkentése indokolta. Miközben látott másokat oda-vissza sétálni a hídon, Pan Yunduan a jin-jang törvényére, az ellentétek egységére gondolt. A híd alakjával ezenkívül megakadályozta a gonosz szellemek bejutását a Huxing-Ting teaházban tartott rituális teázásra. Az utolsó Ming császár, Csung-csen (uralkodott 1628-44) halála után a Kilenc kanyar hídja és körülötte a park is tönkrement. Teljes felújítása után 1961-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az európaiaknak most nyílt először lehetősége felkeresni a „Csendes öröm kertjét", és végighaladni a fából ácsolt Cikcakk-hídon, ami 1609-ben nem adatott meg Nicolas Trigaultnak. Nicolas Trigault: A jezsuita misszió kínai története címlapja, Heidelberg, Egyetemi Könyvtár, 1615 48 A „Kilenc kanyar hídja" (balra) ajü-kertben álló Teaházhoz vezet. Nyomat, Reise der österreichischen Fregatté Novara, 2. kötet, 1861