Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

H Egy színpompás szivárvány £# Mostar: „Stari most", az Öreg híd 1557 66 „Ez a kéttornyú, patinás híd a mélyben haladó, sebes vizű, sötét folyón ível át, s büszke ívével a színpompás szivárványra emlékeztet." Bajezidagi pasa, a 16. század végén I. Szulejmán (állandó jelzője: al-Kanuni = „a törvényhozó") (1494-1566) 1494 április 27-én Trabzonban született, I. Szelim („vitéz") szultán (uralkodott 1512-20) egyetlen fia 1520 szeptember 21-étől kalifa és szultán 1521 Belgrád (Nándorfehérvár) meghódítása 1522 Rodosz elfoglalása 1526 a mohácsi csatában legyőzi II. Lajos magyar királyt, Magyarország vazallusállammá válik 1529-32 sikertelen támadás Bécs és V. (Habsburg) Károly (uralkodott 1519-56) ellen 1550-56 megbízza Kodza Mimar Szinan neves építészt az isztambuli Szulejmán-mecset megépítésével; Szinan további 330 monumentális épületet tervez az Ottomán Birodalom területén 1566 szeptember 6-án meghalt Szigetvárnál Nem Bajezidagi pasa, 16. századi ottomán író és dervis volt az egyetlen csodálója a mostari „Stari most"-nak, az Öreg hídnak: fennállása során mindig is dicsérték szépségéért és merész ívéért. 1557-ben I. Szulejmán Kanuni (uralkodott 1520-66) Mimar Hajrudin ottomán építészt bízta meg a jéghideg és smaragdzöld vizű hegyi folyón, a Neretván átívelő kőhíd megépítésével. Hajrudin a híres építőmester, Kodza Mimar Szinan tanítványa az időközben kicsinek bizonyult fahíd kiváltásakor a helyi fehér mészkő mellett döntött: ebből épült Mostar valamenynyi minaretje is. A meglévő hidat mindkét oldalról kőívekkel erősítette meg, ezek köveit vaskampókkal rögzítette egymáshoz, a hézagokat fával, kővel és megolvasztott ólommal töltötte ki. Hajrudin első próbálkozása sikertelen volt: a híd összedőlt, miután eltávolították az állványzatot. Amikor másodszor is megtették ugyanezt, Hajrudin eltűnt a közeli Bijelo Polje faluban, attól tartva, hogy a szultán fejét véteti, ha műve ismét romba dől. A temetőben bújt el, ahol könynyek között megásta a saját sírját. A merész ívű, 28,7 méter hosszú és 21 méter magas híd azonban tartotta magát, Hajrudin megmenekült, I. 46 Szulejmán szultán pedig busásan megjutalmazta. Az 1652. évi Bjelo Polje-i csata után, amelyben 400 mostari férfi lelte halálát, s az ottomán had legyőzte Velencét, megerősítették a „kő holdsarlót" (akkor így nevezték a hidat): hozzáépítették a Halebija védelmi tornyot és a Tara lőszertornyot. 1664-ben Evliya ^elebi ottomán utazó azt írta naplójában: sehol sem látott még ilyen magas hidat és ilyen boldog gyermekeket, akik onnan ugrálnak a mélyben hömpölygő folyóba. 1993. november9-én a boszniai polgárháború során a bosnyák-horvát tüzérség romba döntötte a „kő holdsarlót", azaz a „színpompás szivárványt". Egy horvát ferences szerzetes, Dániel atya szavaival élve: „Aznap, amikor megsemmisült az Öreg híd, kimondták városunkra a halálos ítéletet... Amikor romba dőlt, darabokra tört Mostar szíve is." balra fent: az Öreg hidat 1993 novemberében rombolták le Metszet Mostar hídjáról A mostari „Stari most" (Öreg híd) a Neretva folyó fölött ível át Hercegovina tartományban, 1557-66