Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Az aryánok és a khorasanok földjén Afganisztán gerendahídjai „Az óriás a vállára emelt egy hegyet, majd a folyóba dobta. »Látni akarom, mekkora a hegy«, kiáltotta a herceg, és futásnak eredt, át a hegyen, amely hidat képezett a folyón keresztül. Futott hajnalban, és futott másnap is, mire a túloldalra ért. Halandó ember egyedül így juthat át a tündérek birodalmába." A király, akinek negyvenegy fia volt című afgán mese részlete, a folyón való átkelésrő Az afgán mesében a király legidősebbik fia egy természetes hídon kel át egy folyón. Ugyanígy használták az észak-amerikai indiánok a 32 m magas Landscape Arch-ot (ma Utah állam) egy hegy leküzdésekor. Ez esetben azonban nem az erózió hozta létre az átkelőhelyet, hanem egy óriás. Hasonló történt a tündérkirálynő, Shah Bolshah Pari országával, akitől a herceg azt re­mélte: meggyógyítja beteg édesapját. Nem min­den afgán mese szereplői ilyen szerencsések: A herceg és a bűvös ló című történet királyának há­rom fia például egy karaván élén örökösen kere­si a gázlót, ahol biztonságban átkelhetnek tevéik és lovaik. A folyók mindig is fontos szerepet játszot­tak Afganisztán kőkorszaki lakói, az ókori árja népek, majd a középkori Khorasan ghaznavid és ghurid népeinek életében. Némi védelmet je­lentettek az ellenséggel szemben, de a perzsák, görögök, hunok és mongolok is meghódították és feldúlták a vitatott fennhatóságú térséget. A folyók nemcsak védelmet, de akadályt is jelen­tettek: elvágták a kereskedelmi-katonai útvona­lakat. A távkereskedelem erősítése és saját kato­nai expedícióik megkönnyítéséért a térség lakói olyan gerendahidakat építettek, mint a Qala Panjitól keletre ma is meglévő. Fatörzseket fektettek keresztbe a folyón, vé­geiket nagy kövekkel rögzítették, a járófelületet ágakból, lapos kövekből készítették. Ez a tech­nika nem volt alkalmazható nagyobb távolságra: a széles folyók áthidalásakor a helyiek a fejlet­tebb, sűrű erdőkben gazdag északkeleti tarto­mányokhoz fordultak ihletért. Csao-hszian kínai herceg már i. e. 305-ben 2.000 láb hosszú fahi­dat építtetett a Wei folyóra. Negyvennyolc évvel később Csao-hsziang (Csin-dinasztia) parancsá­ra hasonló nagyságú pontonhíd épült a Sárga fo­lyón. Li Dao Yan (kb. 472-527) Folyók című, ókori kínai könyve leírást ad egy Paohan (Gansu tarto­mány) közeli, 13 m hosszú fahídről, amely a Yixi­korszakban (405-418) a konzolhidak működési elve szerint épült. E példák érzékeltetik, mennyi­vel fejlettebbek voltak a kínai hidak az aryánok és khorasanok lakta vidékeken találhatókhoz ké­pest, ahol a háború és a pusztítás nagyban hát­ráltatta a technikai haladást. 14 Ősrégi gerendahíd az afganisz­táni Qala Panjitól keletre Zamalong konzolhídja Xining közelében jócskán felülmúlja az ókori Khorasan fahídjait

Next

/
Thumbnails
Contents