Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: Pesti tárlatok
J3t OÓOW'Ct tsÜPedä láw/a/oJc Korompay Dóra - magyarított neve előtti Krompachi Gundelfmgen Dorottya Szinyei Merse Pál kései oldalági rokona - nagy festői örökséggel is rendelkezik, hiszen Gundelfmgen Gyula, Szinyei rokona, festőkortársa még közelebbi családfájához tartozik, Hallatlan finomság jellemzi képeit, tökéletes emberi-festői érzékenység, egyensúly. Két forrás mozgatja képzeletét - a külvilág reális valósága - ennek szép példája új sorozatában a Matterhorn pompás képi idézete, Vörösmarty fája, Velence, az Alpok és a dunántúli Decs faluról festett sorozata. Művészetének másik élő gyökérzete immár az éjszaka absztrakt idézete, a Küzdelem ciklusa, mely fegyelmezett színrenddel tárja fel az elvonatkoztatás árnyalatait. Mindkét módszer, mindkét - eltérő képi fogalmazás közös értéke a szerkesztés harmóniája és fegyelme - diszkrét bája, mely egyúttal Korompay Dóra egyénisége. Csekovszky Árpád életműve a másik fővárosi esemény. Míg Korompay Dóra alkotásait a Hotel Griffben mutatta be 2002. februárjában, addig Csekovszky Árpád posztumusz kiállításának a Vigadó Galéria adott helyet még a múlt év decemberében. Csekovszky a magyar kerámia első nagy triumvirátus - Gorka, Kovács, Gádor István - művészete után Schrammel Imre mellett a Csekovszky Árpád:Szent György (1994) magyar kerámia új mértéke. Elsősorban azzal, hogy a színek érzékeny árnyalataival a festészet hatásait közli formáinak felületén, másrészt az ő kerámiái: Szobrok. Immár klasszikus értékűnek számit remek Oroszlánja, Békakirálya, kis lovasa, kocsihajtója. A Keresztvivőket több változatban mintázta meg drámai erővel, egyik főműve az 1980-ban komponált Vörös idolja, melyet vízpartra álmodott. A kilencven esztendős Kádár György szintén a Vigadó Galériában mutatta be munkásságának fő darabjait januárban. Nehéz sorsot mért rá az élet, megjárta az auschwitzi haláltábort, de megmenekült, és a pokolból is művekkel érkezett budai otthonába. Értékeit nemcsak megújulást eredményező képzelete, hanem szorgalma is hitelesíti. Indítója a természetelvüség, ennek jegyében festette meg Dózsa György táborának gyülekezését, együtt Konecsni Györggyel. Az indulás éveit meghatározta a holocaust pokla, melynek szenvedő alanya volt Kádár György is - megrendítő rajzsorozata egyszerre művészet és dokumentum. Belső fejlődése során fokozatosan jutott el az absztrahált müvek teremtéséig, a kettősség azon egységével, mely az idők során egyszerre figyelt dorogi széntározóra, kendős öregasszonyra, hajnali tájra, organikus formákra. Jelentősek murális munkái az ország több városában. A Kossuth-dijas, Kiváló Művész több évtizedig volt a Új Hevesi Napló 93
