Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - KÖZÉLET - Székely Kiss Edit: Veszélyeztetett kisebbségek Európában
viszonyokat, mondja, nem volt gondtalan gulyás-parti. Ma sem veri a mellét valaki azért, hogy román, szlovák stb. Ma is szánakozva gondol arra, hogy mennyire felnéztek a Kádárrendszerre. De a legpompásabb demokráciákban sem könnyű kisebbségben lenni. A kisebbségek iránti empátia területén nekünk magyaroknak is van tanulnivalónk. A filmsorozatot a lapp kisebbség bemutatásával kezdték, ezért örül, hogy itt ül mellette Tytti asszony. A skandináv kisebbségi politikát, mint követendő példát mutatták be a nézőknek. Beszélt a Dél- tiroli megegyezésről, amit megelőzött egy-két „szent Bertalan éjszaka”. Finnországban ilyen nem volt. Ezt a másság tiszteletével el lehet érni. A szeretet emlegetése fennkölt és hamis. Minél Keletebbre megyünk, annál hangsúlyosabban emlegetjük a szeretetet. „Mi szeretjük a többséget, semmi bajunk velük”- mondja a kisebbség. De fordítottan is így van, a többség esetében. Svájcban jöttem rá, hogy mennyire hamis ez a megállapítás. A Nemzetállam-révületben nevelkedett Európában a kisebbségi probléma nehezen emészthető. Ceaucescu például magyar ajkú románoknak nevezte a romániai magyarokat. Ellenben Finnországban, bár a svédajkúak kisebbségben vannak, államalkotó társnemzetnek számítanak. Két dolog lepte meg. Nemcsak tűrik, tolerálják és elnézik a finnek, hogy oly sok joggal bírnak a svédek, hanem természetesnek tartják. A svéd nyelv tanítása második nyelvként kötelező. A svédek nyugattal kapcsolják össze őket. A finneknek igen bonyolult és változatos az azonosságtudatuk. Ha egy finnországi svédtől megkérdezzük svéd-e, ő azt mondja finn vagyok, vagy svédajkú finn. Nemzet, nemzetiség, állampolgárság között nem tesznek különbséget. Nem tekintik magukat kisebbségnek, mert államalkotó társnemzet és teljes jogú állampolgárok. A svéd ember finn állampolgárságára büszke, ő nem a finnek jóvoltából az ami, mert erre az országra nekijussa van. Ugyanakkor nagyon oda vannak a svédségükkel. Ügyelnek arra, hogy valami először svédül legyen kiírva és utána finnül. Mindig megszámlálják, hogy hány svédajkú születik, mert ha több, a svédajkú felirat kerül felülre. Terve a film készítésével az volt, hogy felmutassa Európa oázisait abban a reményben; kedve szottyan egyes nemzeteknek arra, hogy nemzetiségeket tartsanak. Szuggerálni akarta, hogy több egy ország, ha kisebbségei vannak. Nagyobb értékű nemzetnek tartva magunkat, nem lehet politizálni. A kisebbségek iránti érzés, ha jól csináljuk fenntartható és fokozható. A következő sorozatának címe AUTOMOMIA, mivel szerinte ez az egyetlen megoldás a kisebbségi problémákra. Az első önálló fesztivál címe is ez lesz, amely az európai kisebbségek filmjeinek lesz a seregszemléje. Németh Zsolt politikai államtitkár (Külügyminisztérium) nyitotta meg a délutáni ülést. Feltette a kérdést, kié is a csángó kultúra? A válasz: elsősorban a csángóké. Századokon keresztül fogalmuk sem volt arról, hogy a kultúrájuk milyen kincs. A XX. század nem kedvezett a kulturális sokszínűségnek. Nagy öröm a 2002. év, mert a csángók megértették, hogy kincset ér kulturális örökségük. Ma már van egy csángó elit, amelynek a tagjai itt ülnek. Elhivatottságuk van, bázisuk szélesedik. A csángó kultúra apostolai (Domokos Pál Péter, Benda Kálmán, Csorna Gergely, Berecz András stb.) felismerték, hogy a kultúra nem csupán a csángóké, hanem minden magyaré. Az összmagyar kánon fontos részévé tették a csángó szólamot. Történelmi időket élünk, a csángók öntudati forradalmát, bár igen megkésett. Ez a közvetítőknek köszönhető, mert kitárták a csángó kultúra kapuját az összmagyarság felé. Kultúrájuk Európa, a világ és Románia kultúrájának is része. Csak a mi magyar nyelvünket használva lehetett betekinteni a csángó kultúra ablakain. El kell érnünk, hogy kultúrájuk az összeurópai kultúra része legyen. Reménykedhetünk, hogy a csángók fennmaradhatnak és jobb jövő elé nézhetnek. (Folytatjuk) Új Hevesi Napló 87
