Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - KÖZÉLET - Székely Kiss Edit: Veszélyeztetett kisebbségek Európában
Kovács Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora az európai kisebbségvédelem új tendenciáiról beszélt. Azt taglalta, hogy mennyire bízhatnak a kisebbségek az ET-ben. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye lekezelően bánt a kisebbségekkel, de véleménye szerint meg tud újulni, ha van egy új európai fuvallat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi működése alatt mintegy 1500 ítéletet hozott, ami azt jelenti, hogy évente 100-150 ügyben döntött. Bár működése a 90-es évekig visszafogott volt, előadásában felsorolt olyan, az európai sajtóban nagy port felvert pereket, amely az állam és a kisebbségek között folyt és nem egy esetben a bíróság a kisebbség javára döntött. A jelenlevők komoly áthallásokat érezhették a példaként szolgáló esetekben a moldvai csángókat illetően, akiknek származásáról Romániában tovább folytatódik az erőltetett eredet-vita. Tytti lsohookana-Asunmaa volt finn kulturális miniszter, az ET parlamenti közgyűlésének tagja két előadást tartott. Először a veszélyeztetett ural-altáji kisebbségi kultúrákról beszélt, majd a veszélyeztetett moldvai csángó kultúráról. Az uráli népcsoport száma 24 millióra tehető. A magyarok, finnek és észtek a legerősebbek ebben a csoportban. A legnagyobb lakosságszámúak és többségi létben élnek. Azért tudtak megerősödni, mert függetlenek. Oroszországban, amely még mindig hatalmas állam, tíz népcsoport él, mintegy 3,3 millió ember. Közülük nem mindenki tud már kommunikálni a saját anyanyelvén (elsősorban a fiatalok). Ennek az oka, hogy üldözték és jórészt elpusztították az értelmiségi réteget. Csak az utóbbi években ismerték el önálló kisebbségi kultúrájukat és próbálták olyan helyzetbe hozni őket, hogy megőrizhessék nyelvüket. A marik vagy cseremiszek érdekes népek, mert saját vallásuk van. Úgy hívják, hogy nemzeti vallás. E tekintetben egyedülállóak Európában; egy nép, egy vallás. 77 istenük van. A karéliai finnek közel élnek Finnországhoz, így az anyaországbeliek gyakran meglátogatják őket. A nyelvük már orosz, de folklórjuk gazdag és eredeti. Vépek élnek mellettük, akik már eloroszosodtak. Az oktatás nyelve náluk is orosz, de megpróbálják újjáéleszteni nemzeti kultúrájukat. A hantik-manysik, nyenyecek olyan kultúrák, amelyeknek megvannak a saját területeik, de nincsen autonómiájuk. A nyenyecek Szibériában élnek 35 ezren, iszonyúan nagy területen. A skoltok nagyon kicsi népcsoport. Lappföldön élnek Finnország területén. A kihalás és a nyelvi romlás veszélye fenyegeti őket. Asunmaa asszony minisztersége idején indult az a program, amely célul tűzte ki a kis népek segítését. Ő maga kötelességének érezte, hogy jelentést írjon az ET-be, amelyben ajánlásokat tett a nyelv megőrzése érdekében. Azt vizsgálta, hogyan lehetne lehetőséget adni arra, hogy használják és megőrizzék nyelvüket. Véleménye szerint tankönyvekre van szükség, nemzetközi konferenciákat kell szervezni, társulva az UNESCO-val, a támogatást pedig el kell juttatni a helyszínre. A program megvalósítására sok finn társaság alakult. A segítségre nagy szükség van, mert például a cseremiszek (marik) esetében a nyelvük tanítása jelentősen hanyatlott. A nemzeti színházukat beolvasztották egy ifjúsági színházba. Jelenleg nagyon súlyos a helyzetük. Asunmaa asszony indítványt nyújtott be Strasbourgba a cseremisz kisebbséggel kapcsolatban A finn újságban vita folyik, mert az elnök kemény támadást indított ellene. Az ET-nek tájékoztatni kell a tagországokat az egyezményekről és figyelmeztetni kell őket arra, hogy aláírásuk milyen kötelezettségekkel jár. Hite szerint Európa színes mozaik lesz virágzó kultúrákkal. A moldvai csángó kultúráról a következőket mondta: Mikor kutatni kezdtem, rájöttem, hogy a csángó kultúra sok eleme misztikumon alapul. 16 magyarázat is van rá, hogy kik ők és hogyan kerültek a helyükre. Kérdezhetjük, Új Hevesi Napló 85
