Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Domokos Sándor: Töprengéseim a minőség-mennyiség viszonyáról
semmi akadálya sincs annak, hogy a bensőségünk megérzései és a külvilág tapasztalati felismerései közötti látszólagos ellentét feltétlenül egymást kizárónak tekintsük. A kettősséget egységbe foglaló elvet vizuálisan szimbolizálja a keleti gondolkodásra jellemző „jin-jang” ideogramma. Nézzük, mit is mond számunkra a jin-jang ábrája? A jin-jang jelentősége Ha egy nyugati kultúrában nevelkedett embert megkérnek arra, hogy felezzen meg egy kört, akkor biztosra vehetjük, hogy az illető a kör középpontján keresztül húzott egyenessel felezi meg azt. Meg sem fordul agyában a gondolat, hogy a kör felét alapul véve ellenkező irányú félkörrel ossza azt ketté. Az így keletkezett ábra ugyanis nem mereven felezi meg a kört, hanem szint észrevétlenül egymásba simulva teszi azt. Nincsenek éles metszésvonalak, hanem egymásba olvadó találkozások. Bár a keleti gondolkodás is megkülönböztet férfi-női, Nap-Hold, vagy világos-sötét, plusz-mínusz ellentéteket, a jin- jang a körrel egységbe foglalja a kettősséget. Ugyanis az ellentétek, melyekről mint tézis-antitézísről beszélhetünk, csakis a kettőt egybefogó szintézis keretében kaphat megfelelő megoldást. Ez a zárt hármas összefüggés felfedezhető a fizika világában éppen úgy, mint az absztrakt gondolkodásban. Ha elvesszük a Tér három komponenséből bármelyiket is, a fennmaradt másik kettő értelmetlen lesz. Ami marad, nem a Tér teljessége többé. Hasonló módon, ha az Idő hármas egységéből kiszakítunk egy tényezőt, azzal magát az Idő koncepcióját tesszük tönkre. A Tér alapegysége a „pont”, melynek nincs térbeli kiterjedése. Az Idő alapegysége a ,jelen”, melynek nincs időtartama. Ezek az alapegységek csak absztrakt fogalmak, fizikai realitás nélkül. Maga az azonosság törvénye az „1=1” is egy absztrakt képlet. Ezek az absztrakciók nem az egyedi esetekre vonatkoznak, hanem általános fogalmak, melyek azért bebizonyíthatatlanok, mivel magától értetődők. Ezek mind magyarázaton túli „igazságok”, melyeket úgy ismerünk, mint axiomatikus igazságokat, és amelyek egyben alapkövei tudásunk épületének. A jin-jang összefüggésben egyesül a harcos, anyagias, kompetitiv férfiasság és az alárendelt, türelmes, kooperáló nőiesség. A kettő együtt képezi azt az egységet, mely egybefoglalja az egymást kiegészítő elemeket a körrel, mint harmadik tényezővel. Ezt a hármas egységet tudatosítja bennünk a jin-jang szimbóluma. A körön belül a minőségmennyiség látszólagos ellentéte harmonikus egységben olvad össze. Ez a felismerés vezet vissza meditálásunk elsődleges kérdéséhez, a minőségmennyiség viszonyához. A jin-jang ábrája azt jelenti, hogy a férfi és nő kettőssége egyesül az emberi személyiségben. Az ember térben és időben egyszerre elválaszthatatlanul létezik. Az ember személyisége önmagában egyesítve oldja fel a kettősséget. A jin-jang ábrában egyszerre van képviselve a férfi kompetitiv szelleme és a nő kooperatív lelkülete, miként az emberi fizikum is magán hordot valamit mindkét nemiség jellegéből, mert minden létforma csak a mennyiség-minőség egységében valósulhat meg. Az emberi lelkűiét is ennek a kettősségnek kifejezője. Minden férfiban van nőies elem és minden nőben van egy bizonyos férfiasság. A mennyiségnek ára van, a minőségnek értéke. Ez kétféle nagságrendet jelöl, melynek nagy szerepe van hétköznapi életünkben, különösen az etikai és esztétikai döntéseinkben. Mindenekfölött mégis a legfontosabb jelentősége a jin-jang szimbólumnak, hogy demonstrálja a szellemi értékek kötetlenségét. A jin-jang fogalma csak az ellentétek koegzisztenciája felett töprengő személyiség bensőségében születhet meg. Egy olyan belső szellemi világban, melynek birtokosa kiszabadult az anyaghoz kötöttség kényszeréből. Egy 66 XII. évfolyam 5. szám—2002. május
