Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Portrévázlat Korzenszky Richárdról
ófácmt&náxÁy £űo ícAáwlvé/ Új Hevesi Napló 45 Dr. Korzenszky Richárd tihanyi bencés házfőnök az egyházi és a magyar kulturális élet kiváló személyisége. Számos könyv szerzője, sok tanulmányt publikált, különböző folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Több tanulmányt publikált a nevelés, az egyház és a társadalom kapcsolatának, az egyházi iskolák ügyének témaköréből. 1941. november 27-én született Csornán. Gyerekkorát Kapuváron töltötte, szülei ma is itt, a „tündérvilág-Rábaközben” élnek. Gimnáziumba Pannonhalmán járt. 1959-ben ott érettségizett és belépett a Bencés Rendbe. 1959-64 között Pannonhalmán végezte el a teológiát. 1964-ben felvételt nyert az ELTE-re, ahol 1969-ben magyar-orosz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egyetemi doktori disszertációja a XVII. századi magyarországi unitárius énekköltészet témájából készült: egy addig ismeretlen kéziratos énekgyüjtemény feldolgozása, címe: A 17. századi unitárius énekköltészet. Diákotthoni nevelőtanár és gimnáziumi tanár volt Győrött 1968-73 között. 1973-tól 1979-ig főapáti titkárként dolgozik, és a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanít. 1979-től 1989-ig gimnáziumi igazgató a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. 1989-1991: főmonostori perjel Pannonhalmán, ugyanakkor a Magyar Katolikus Egyház megbízott képviselője a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. 1991-1994: miniszteri biztos a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. 1994 októberétől Tihanyban él, a Tihanyi Apátság perjelje, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnökhelyettese... Az országos Tihanyi Tetőtéri Esték sorozat szervezője és házigazdája, az eddig hétszer megjelent Tihanyi Kalendárium szerkesztője... 2001-ben Szünet nélkül címen Ézsiás Anikó nagyszerű portréfilmet készítetett a 60 éves Richárd atyáról, az „Életem képe ez” jegyében, amelyet a Magyar Televízió kétszer is sugárzott. Önálló könyvei: Magyar sorskérdések, (társszerző: Somorjai Ádám.) Róma, 1989. (A tanulmánykötetet anyaga elhangzott a Vatikáni Rádió magyar adásában is.); A pannonhalmi bencés főapátság könyvtára. (Bánhegyi Miksával együtt.) Bp.1991.; Szünet nélkül (Egyházról, iskoláról) Tihany, 2000.; „Fúdd el, jó szél...” (Ballagási beszédek.) Tihany, 2000.; Páternoszter. Feljegyzések a minisztériumból 1992-1994 Bp.1997. Szemimpex. 373 o.; Maradj velünk (Udvardi Erzsébet festményeivel) Bp. 1997. Szemimpex. 128 o. (Imádságok.); Bleibe bei uns (Mit Bildern von Erzsébet Udvardi) Bp. 1997. Szemimpex 128 o.; Kassai István énekgyűjteménye (Pannonhalmi füzetek 41) Pannonhalma, 1997. 135 o; A te szavadra. (Udvardi Erzsébet festményeivel) Bp. 1999. Szemimpex 120 o. (Meditációk); Uram, hogy lássak! (Udvardi Erzsébet festményeivel) Bp. 2000.Szemimpex. (Imádságok.) Negyedszázados tanári, évtizedes gimnáziumigazgatói gyakorlat után, a Pannonhalmi Főapátság perjeli tisztségét betöltve, a Magyar Katolikus Egyház minisztériumi képviselőjeként az egyházi iskolák újraalakulását a Katolikus Iskolák Főhatóságának ügyvezető elnökeként segítette. Az 1994-es kormányváltásig a Művelődési és Oktatásügyi Minisztériumban miniszteri biztosként dolgozott. Hivatalvállalásának legfőbb indítéka a katolikus szellemiségű, vagyis egyetemes igényű oktatás és nevelés, a keresztény hagyomány, a humánum és a magyarságtudat
