Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - VERS, PRÓZA - Fecske Csaba: Szőke haj, kék szemek, Akkord, Négysoros, Hajnali rigó
Ekkor megpillantottam Pirit messziről, amint a földúton közeledik. A torkom kiszáradt, nyelni se tudtam, a szívem hevesen kalimpált bordáim mögött, folyton azt hajtogattam magamban, mit mondjak neki, mit mondjak neki? tele a szobám semmivel csönddel életem itt csöng el tétován halkan mintha egy dallam ünnep lesz gyertyák égnek egyre mélyebb gödröt ás bennem a várakozás a beteljesülésnek mi egy madár a szárny a lüktető torok amint a hanggá lett lét rajta átcsobog élő hang távoli világ üzenete mi célt szolgál a test az anyag tudja-e fújja a rigó a cérna láb sárga csőr ilyen boldogsághoz honnét merít erőt hozzám szól önfeledt hangja vagy magának préseli magából moccantva az ágat 32 XII. évfolyam 5. szám—2002. május Q7\pa^?va/í
/
