Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 4. szám - KÖZÉLET - Murawski Magdolna: Homa János négy éve, A Hitetlenség Gyülekezete
költségvetési programokon belül én voltam a millenniumi programoknak a felelőse. Az volt a célom, hogy keresztülvigyem a költségvetésen, meggyőzzem a kormánypárti képviselőket, valamint az ellenzéki képviselőket arról, hogy ez egy jó ügy. Nagyon fontos dolog az, hogy megerősítsük a nemzet azonosságtudatát, s hogy minden településen elősegítsük azt, hogy az emberek megismerjék a lakóhelyük múltját, és ezáltal erősebb szálakkal kötődjenek az egész nemzet múltjához, örökségéhez. Feladatom tehát az volt, hogy azokat a pénzeket, melyeket a költségvetésen belül a millenniumra kellett elkülöníteni, az adott célokra biztosítsam. A parlamenten belül gyakran meg kellett védenem ezeket a nemes célokat. Nagy viták voltak? Igen komoly viták voltak. Részben vitatták, hogy szükség van-e ezekre a célokra, s a ráfordítandó pénzekre. Évente mintegy 20 milliárd forint volt elkülönítve a millenniumi programokra, ezt főként műemlékvédelmi célokra igyekezett fordítani a kormány. Viták voltak, mert az ellenzék inkább a mezőőri szolgálat megerősítését tartotta fontosnak ehelyett. így próbálták más célokra elvonni a millenniumi pénzeket, és a ráfordítható összegeket minimálisra csökkenteni, mondván, elég, ha egy-két rendezvény lesz Esztergomban, karácsonykor, arra emlékezve, hogy ezer évvel ezelőtt ott koronázták meg Szent István királyt. Ezzel kívánták „letudni” az ünnepségeket. Mi viszont azt szerettük volna, ha az egész nemzet ünnepévé válik a millennium. Az elején az MSZP-sek nem nagyon szimpatizáltak ezzel a gondolattal, és megpróbáltak minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy a millennium jelentőségét, az egész ünnepségsorozatot csökkentsék, ellenezve azt, hogy a nemzet azonosságtudata erősödjön. Később azonban azt kellett tapasztalni, hogy az MSZP-sek, mivel látták, hogy nem tudják ezt a folyamatot megállítani, jobbnak látták csatlakozni hozzá, vagyis nem tudtak kitérni előle ők sem. Azt nem lehetne elmondani, hogy élharcosaivá váltak volna, de úgy tettek, mintha ők is az első pillanattól fogva támogatták volna. Parlamenti munkámban azt tartom a legfontosabbnak, hogy beindítottuk a millenniumi programsorozatot, és meghatároztuk azt a fő irányvonalat, amely mentén szerveződtek a rendezvények. Tárgyaltunk a történelmi egyházak vezetőivel, hogy ők milyen formában akarják részt venni benne. Mind a római katolikus, mind a református egyház a legkomolyabb mértékben kivette részét ebből. Úgy is, hogy ők maguk szerveztek programokat, és úgy is, hogy az állami rendezvényeken az egyházak képviselői részt vettek és igyekeztek emelni azok fényét és értékét. Nagyon sokat köszönhetünk nekik, mert megértették a mi kérésünket. A millennium során bekapcsoltuk a közszolgálati és kereskedelmi televízióknak, a rádióknak a vezetőit, és ők is részt vettek az albizottság ülésein. Tőlük azt kértük, hogy igyekezzenek elősegíteni, hogy ez a rendezvénysorozat megőrizhesse méltóságát, s hogy ne legyenek a médiumoknál kicsinyeskedések, mocskolódások, olyan gonoszkodások a háttérben, melyekkel csorbítani akarnák azok értékét. Feltehetőleg megértették a millennium értékét, mert nem emlékszem, hogy lettek volna negatív tudósítások. Találkoztunk könyvkiadókkal, könyvterjesztőkkel, aki úgyszintén megértették annak fontosságát, hogy könyvek, kiadványok jelenjenek meg az ezeréves államiság évfordulójára. A magyar irodalom, történelem értékeinek újrakiadására ösztönöztük őket, és így több száz kötet jelent meg, beleértve a legjelesebb magyar írók müveit, történelmi munkákat. Sok új kötet látott napvilágot, sok jelent meg újból, és ez hozzájárult múltunk megismeréséhez, s hogy kellőképpen el tudjunk igazodni a magunk mögött hagyott ezer évben. Mi az, amiben gyarapodást, többletet hozott a millennium? A kultúra területén a királyi városok rekonstrukciója elkezdődött, és a kormány jelentős összegeket szánt a várak felújítására, elsősorban az esztergomi, a budai és a Új Hevesi Napló 75
