Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Petőfi költői indulása II
vándor”-ban „Sziklákon a patak / Gyorsan sikamlik el”, mint később Mednyánszky László festményein. Petőfi portrét is rajzol: „e két közember homlokát néma bánat mély redői ráncolák.” Kapom a fejem, nem tévedek - Petőfi akaratlanul is ajánlatot tesz előre, Nagy Istvánnak. Indítja a Hortobágyot is költészetében, melyet később „az Isten homlokának” nevez. Többszöri elragadtatását Csontváry és Ady meghallja - képekkel folytatja Káplár Miklós, Boromissza Tibor is, Móricz Zsigmond nemkülönben, hortobágyi helyszinü novelláiban. Amikor Petőfi a „Vándor daruid V betűje szállt” sorát fogalmazza, nemcsak Illyés Gyulát prófétálja, hanem a svájci festőt, Paul Kleet is, híres R-villa c. festményét. Petőfi V betűre voksolt, Klee R-re és Csontváry E betűjelre a „Selmecbánya látképe” c. festményén. Olyan sugárzás költészete már ekkor, hogy tudva, sokkal inkább nem tudottan számtalan folytatása ismeretes. A költemény meleg sorai szintén messze vezetnek. „Midőn az ősi háznak küszöbén A búcsú tördelt hangját rebegém, S a jó anyának áldó végszavát A szellők már régen széthordozák.” A búcsú, minden búcsú: Töredék. Amikor egymástól két ember szakad, már a teljességet nem tudja egyik sem rázúdítani a másikra, legyen az egykori öröm vagy fájdalom. Petőfi, aki ekkor még nem tud semmit szinte a búcsú drámájáról, bár szüleitől sokszor távozott, de érkezett is, ilyen mély zengedezést képes adni a milliószor ismétlődő emberi fájdalomnak. Ő is tört szavakkal szól, mint Flaubert „Az érzelmek iskolájáéban, ahol a végleges búcsúról, ahelyett, hogy oldalakon elemezné annak kínját, nosztalgiáját, sűrítéssel csak ennyit mond: „Más nem történt.” Munkácsy „Búcsúzás” c. festménye is e belső megtorpanást ábrázolja a festői jelenetben. A „Disznótorban” a hétköznapok ünnepe, idézet és folytatása Ostade, Brueghel eszményeinek immár Petőfi hangvételével. Az 1842-es esztendő színvilága verseiben 12 színre épül. A trikolór, a magyar zászló ezúttal 32 piros, 10 fehér, 9 zöld előfordulással - ezek a főszínek. Akad mellette szürke, barna, kék, rózsaszín, viola, arany - fekete mindössze három. Utóbbi arra utal, hogy Petőfiben ekkor még minden hányattatás, szegénység ellenére tombol az ifjúság egészsége. Olyannyira, hogy harsányan fel is kiáltott önmagában önmagának: „égj szívem, hát égj”. Égett is élete utolsó szívdobbanásáig. Új Hevesi Napló 71
