Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 3. szám - KÖZÉLET - Szirmay László: Vopicka, Balkán és a Trianon
oroszok a lármás statiszták. Clemanceau sűrű levélváltásaiból nem tűnik ki kimondott részrehajlás Románia részére, itt a főkolompos Berthelot tábornok lehetett, ő tudhatná, miért, „aranyért vagy asszonyért” ,8 Clemanceau-val gyakran ellentétbe került, nemegyszer intézkedéseit is szabotálta. A békekötésnél Clemanceau már nem volt jelen, leszavazták, mint miniszterelnököt, Berthelot azonban maradt, teljes súllyal. A vesztesek vagy a ludasok ebben a vad játszmában a Habsburg-dinasztia, magyar részről a királypártiak, bukott politikusok örömmel fogadtak egy bűnbakot. De honnan került Clemanceau ilyen előkelő pozícióba? A kérdés nem teljesen tisztázódott, de annyi év után sejteni lehet, honnan fúj a szél. A volt királynő, Zita Madeira után visszaköltözött Svájcba, de Ausztriába nem térhetett vissza. 1983-ban megkömyékezte az akkori kancellárt, Bruno Kreiskyt, hogy szeretne Ausztriában meghalni. Kreisky beleegyezett avval a feltétellel, hogy Zita lemond a trónról, amire Zita nem volt hajlandó. További tárgyalások után végül is az engedélyt megkapta, állítólag avval a feltétellel, hogy felfedi az igazságot a meyerlingi tragédiáról. Zita egy Dieter Kinderman nevű újságírónak nagy titokban elmondta, hogy Rudolf trónörökös és Vecsera Mária egy nemzetközi összeesküvés áldozata lett, aminek a szervezői Georges Clemanceau és Cornelius Herz voltak. Ez kissé hihetetlenül hangzott, hiszen 1889-ben, a tragédia évében Clemanceau még csak kishatáskörű képviselő volt. Mindazonáltal Kinderman tett róla, hogy e hír mint szenzáció bejárja a világsajtót. Az ügy azonban váratlan fordulatot vett, 1992-ben egy bútorkereskedő (hogy mi ütött beléje?) egyedül, nagy nehézségekkel exhumálta Vecsera Máriát, majd hivatalosan megállapítják, hogy golyó ölte meg, ami balról ment a koponyájába (jobbkezes volt). Alátámasztva Rudolf és Mária levélváltásaival, minden jel arra mutat, hogy gyilkosságöngyilkosság történt. Hátra maradna még Rudolf exhumálása, amit a család visszautasított.6 Clemanceaut mentesítették egy bűntől, de mi van a többivel? Történt, hogy 1917 júliusában Károly király és Zita megkörnyékezték Clemanceaut, Zita bátyja, Sixtus von Bourbon-Parma közvetítésével, felajánlva Elzász- Lotaringiát Franciaországnak bizonyos feltételekkel. Mármost Mária Terézia házasságakor a terület a franciákhoz csatolódott, majd a németek foglalták el, így Zita olyasmivel üzérkedett, amihez semmi joga nem volt. Ez lett volna a kisebb baj, de Clemanceau megijedt, hogy a szövetségesek asztal alatti tárgyalásokkal vádolhatják, és az egész ügyet sajtó útján nyilvánosságra hozta Vilmos császár óriási megrökönyödésére.3 Talán itt inkább utalok arra, hogyan lett Liszt Ferenc egy megsértett asszony bosszújának az áldozata. Élettársa és három gyermekének anyja, d’Agoult grófnő (különben egy frankfurti bankár lánya), miután elhidegültek, zugírók, mint Newman és Bemardi, jóvoltából Lisztet mint nőcsábász, szoknyavadász, élvhajhász alaknak festették le, ami még a magyaroknál is annyira köztudatba ment, hogy ettől a nyélkés hínártól még napjainkban sem tudott megszabadulni. Ezt egyébként karaktergyilkosságnak nevezik. Utóhang Dardanella, vajon ez a karcsú derekú kurtizán csábította a németeket és az oroszokat? Az egyik királyokkal egyengette az utat, a másik nyelvvel, vallással, pánszlávizmussal, de egyik sem kapta meg. A második világháborúban a nyugat megint csak az oroszokkal szövetkezett, kommunizmus ide vagy oda, de ez majdnem a körmükre égett. Azok mélyen benyomultak Európába, mint ahogy mi magyarok kárvallottan emlékezünk vissza. A német királyokat elsöpörték a Balkánról, és a nagy testvériség hangoztatásával nekifogtak az „etnikai tisztogatásnak”, ennek először a német telepesek Új Hevesi Napló 85
