Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: Választási joggyakorlat Egerben, 1865-ben
nagymértékben korlátozzák”. Két nappal később pedig azért döntött indokolása szerint a golyók helyett a képviselőjelölt jelvényével megjelölt ládába bedobandó 4 sukk nagyságú pálcák mellett, mert ezek kicsempészése és a „pénz embereinek” való átjátszása, ezáltal a választás meghamisítása, a golyókkal ellentétben lehetetlennek látszott. Erre a Vavrik-tábor panaszt intézett a helytartótanácshoz, mely helyt adott a kérésnek, és utasította a központi választmányt, hogy nyílt szavazást rendeljen el. Az egri választmány azonban kitartott november 19-ei döntése mellett: „nem vétkes gúnyt, megrovást és vakmerő rágalmat, hanem hálát érdemelne - írta önérzetes válaszában mert... egyrészről azon szánalomra méltó polgártársainkat - kiknek lelkiismeretét, s a legszentebb polgárjogát, szabadságát, a nemtelen önérdek, erőszak, félelem vagy önfenntartási kötelesség kínos bilincsekbe verte - lelki láncaitól... megszabadította, másrészről a 48-i törvények szellemének is elégtétel szolgáltatott”. A választásra végül titkosan 1865. november 22.-én került sor, a Vavrik-párt tiltakozásul visszaléptette jelöltjét. így Csiky Sándor a 2223 összeírt választó közül a leadott 1343 szavazatból 1146-ot, míg Kormos Béla csupán 188 voksot kapott. Csiky tehát fölényes győzelmet aratott: 1865. december 10.-én, a délelőtti 11 órás vonattal elindult Pestre az országgyűlés megnyitására. Naplójában pontosan feljegyzi az eseményeket. Eszerint másnap de. 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új palotájának megnyitásán vett részt, meghallgatta báró Eötvös József, Vay Miklós és Arany János beszédét is. Beszámol arról is, hogy Ferenc József császár december 12.-én érkezett meg a magyar fővárosba. Érkezésekor az egri képviselő a Színház téren tartózkodott, aki az uralkodó fogadtatásáról hűvösen jegyezte fel naplójába: „... hallottam a gyermekek éljenzését, de a nép bátor, néma volt, lelkesedésnek nyomait se láttam.” Az országgyűlés tagjai december 14.-én 10 órára voltak hivatalosak a budai várpalotába, ahol az uralkodó az országgyűlés megnyitásának első ünnepélyes eseményén felolvasta trónbeszédét. Ferenc József pontosan 11 órakor jelent meg a trónteremben, jelképesen „fedetlen fővel”. Tábornoki egyenruhát viselt, „amint trónra ült, fő vegét feltette, ekkor kezdé a trónbeszédét olvasni érthető, tiszta magyar hangon - jegyezte meg Csiky naplójában - hol az alkotmányos törvények és kormányzat támogatását fejezé ki megéljeneztetett, de ahol az Októberi Diplomáról és a Februári Pátensről tett említést, úgy az 848-ki törvények módozata iránt és különösen a kormányzatra vonatkozólag, nagy lön a hallgatás.” Még aznap déli fél egy órakor megkezdődött a képviselőház ülése Bemáth Zsigmond korelnök elnökletével. A körelnök beköszöntője után ifj. Zichy József körjegyző felolvasta a trónbeszédet, majd mielőtt az érdemi munkára tértek volna, Zsedényi Eduárd előállt a képviselői igazolások kérdésével. Hivatkozott az 1861-es Házszabály 10.§-ra, mely szerint a választások érvényessége ellen az illető választókerület követjelöltjei vagy választói írásban tehetnek panaszt, de azt indokolni is kellene, erre viszont nincs rendelkezés, így az 1861-es országgyűlés igazolási eljárásai során „különféle ámyéklatú határozatok keletkeztek”. Ennek nem lehet vitára bocsátani, csupán nyilatkozat kiadásáról lehetne szó. Látva a zavart, nyomban szót kért Deák Ferenc, és határozottan közölte: „Uraim! Míg a ház megalakítva nem lesz, semmiféle határozatokat nem hozhat...” Az igazoló bizottságok a megbizólevelekből és a választási jegyzőkönyvekből megállapítják azon képviselők számát, kik ellen panasszal nem éltek. Ezután megalakult a t. Ház és majd ez intézkedik a Házszabály esetleges módosításáról. A december 16-i ülésen közölte a korelnök, hogy Ő Felsége másnap fogadja a képviselőket. Új Hevesi Napló 45
