Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - KÖNYVSZEMLE - Koncz Lajos: Keresztutak az ezredforduló Magyarországáról
Koncz Lajos Gróf Lajos: Kit kerestek? Keresztutak - az Üdvözítő iránti hűséggel az elmúlt évszázadból, „keresztutak az ezredforduló Magyarországáról” - tanúk és vallomástevők ajkáról. Ez a foglalata a könyvnek az alcím szerint, és üzenete a modem magyar Passiónak, és nem is csak a katolikus tanúskodókkal. És általános világnézeti forrást és hátteret is sejtet a főcím a kérdéssel, ami Krisztus ajkáról isteni számonkérésként is hangzik felénk: „Kit kerestek?” (Jn 18,4). Persze a történelmi helyzetben csak a „letartóztató” csapat hivatalos „személytisztázásához” tartozott e párbeszéd, de János evangéliumának mindig több rétege és transzcendens dimenziója van. Ez itt mindig a jézusi bemutatkozásban isteni önfeltárássá emelkedik - az egész Szentírás legünnepélyesebb és legtitokzatosabb tömörségében: „ÉN VAGYOK”. Én vagyok a Názáreti Jézus, akit most állítotok a hivatása csúcsára. Én vagyok a ti Messiásotok, akit évezredek óta reméltek és vártok. Én vagyok a földre-szállott és megtestesült Istenember, aki a ti közreműködésetekből most beteljesíti a világ megváltását. Én vagyok az, akit az örök Atya küldött a világba, hogy az örök „VAN” és örök Lét birtokolója - Általa ebből részesítse a világot, emberiséget. Hisszük ezt? El tudjuk ma is fogadni - evilági ideológiák csalárd félrevezetése és újabbak büvölése után is? A könyv válaszol. Életutak és életsorsok vallomásai szólnak hozzánk: volt miniszterek, nagynevű zeneszerző, tudós, atomfizikus, színésznő, művész, orvos, tanár, az alkotás, írásművészet megszállottjai, egy nép, a magyar nemzet kisebb- nagyobb hatáskörű, szellemi látnokai, lelki vezetői, a ma és a magyar jövő emberének alakítói. Vallanak életük hétköznapjairól, ünnepi óráiról, küzdelmeiről, megpróbáltatásairól, erkölcsi felelősségük forrásairól, a hivatás és küldetéstudat fenségéről. És a legmélyén - valahol mindig megtalálhatón - Arról, aki az embereszmény megtestesítője és bemutatója volt számukra. Akkor is, amikor ezt a legmélyebb Titkot alig lehetett néven nevezni és hangosan megvallani. De most, olvasva, ízlelgetve, megismerve őket - megértjük, hogy mitől és Kitől inspirálva, küldve és segítve - voltak oly nagyok. Önzetlenek, szellemiek és ihletők, bátorító út- és átvezetők a 40 éves pusztai vándorláson, a 40 éves Magyar Passió keresztútjain. Jézus megmondta nekik, s ők - megismerve Őt, ebből éltek, mert hitték a kinyilatkoztató igét: „ÉN VAGYOK”. Vagyis - mindig vagyok, és Veletek vagyok. „Bízzatok, mert a világban ugyan üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16, 33). Kb. ilyesféle mélységi és távlati horizontja is van a címben jelzett új könyvnek - Gróf Lajos, az ismert miskolci, katolikus újságíró szerkesztésében, mely december hónapban került az ajándékozási lehetőségek polcára, karácsonyra. És amelyet őszintén ajánl az Új Ember Kedves Olvasóinak ezen sorok és ismertetés lejegyzője. Aki maga is, egyetlen papként a 14 vallomástevő között - megjárta és megírta, megvallotta a maga keresztútját, annak egy darabját. És megpróbálta megírni saját stációjához kapcsolva az élet, halál, szenvedés és minden keresztutak egyetemes, lehetséges megértését - egy teológiai és vallási eszmélkedés vallomásával. 106 XII. évfolyam 2. szám—február
