Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)

2002 / 1. szám - VERS, PRÓZA - Erdélyi Z. János: Trapézon - Barna T. Attila: Egymással szemben

^wxÁéxxm­„A szeretet obulusai” c. ciklusból Görcsös marokkal szorítom léted erős traverzét; így hintáztat testet a lelkem a semmi fölött. Csak a véled-egybehevítő hit tart fenn, hogy az ÉLET című világszám közben a rúd nem szakad-szabadul ki kezemből, s téged messzi magasban fönt feledve a fényben, nem zuhanok-hullok alá egyedül, hol a sikert suttogó hazug sötétség mélylő-málladozó védőhálója alatt elterülve hanyatt, végső pillantásom a te karcsún-lendületes ezüst ingád ívébe akadna. Cfyartwa, 'S'7' '^arwmáMa/.á&ewiA&n Egymással szemben meztelen akár a vakok keressük egymást tétován dadogó mozdulatok csak mi ketten végre és mégsem csak mi ketten mámorunk éltető nedv kering a gyökerekben fűszálak virágok lombok hullámok tudják testünk ritmusát együtt mozog kiált remeg velünk a gyönyörünkkel teljesebb világ Új Hevesi Napló 13

Next

/
Thumbnails
Contents