Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - KÖZÉLET - Patkós Attila: Borfogyasztásunk az alkohológia szemszögéből
A zamatos, természetes, nemes italt kortyonként ízlelni, élvezni, szó szerint szeretni kell, s nem mértéktelenül fogyasztani. Itt érkeztünk el a legkritikusabb ponthoz: a megengedhető alsó határ kérdéséhez. Erre tudományosan egyértelmű válasz pontosan megadható: legfeljebb kettő pohár bor étkezés után. Már amennyiben mindenki tisztában van azzal a ténnyel, hogy egy pohár bor vagy pezsgő, az mindig és mindenhol egy decilitert jelent! Kivételt képeznek ez alól a hazai kocsmáink, ahol nem átallják kettő decis vizespohárban a pult cinkjére tolni a kettő deci, jó esetben asztali bort. No épp ezt nevezik kultúrálatlan borfogyasztásnak, amelyhez magára adó embernek semmi köze sem lehet. A jó bor nagy szerelmesei, értői, ízlelői ugyanazt az értéket vallják, amennyit a Magyar Gyógyszerkönyv id. Issekutz Béla adatait idézve ajánl, vagyis napi egy-két decilitert. A szervírozás kultúrája is hagy némi kívánnivalót maga után. Fehérbort ugyanis fehérboros (talpas) kehelyből, mig vörösbort, vörösboros kehelyböl illendő fogyasztani. Az előbbi abszolút térfogata 19 cl, míg az utóbbi 20 cl., melyet azonban csupán félig töltünk meg, és épp ekkor kapjuk meg az egy deciliter bortöltetet. Csodálatosan szabályozott rend uralkodik ezen a téren is, csak ismerni kell a szabályokat. Lassan, de biztosan a közeljövőben várhatóan megszűnik a szakadék a régi gyógytan és a korszerű, tudományos gyógyászati eredmények között a bor terápiái jelentőségét illetően. Ennélfogva remélhető, miként a bor megítélésével kapcsolatos orvoskongresszusok és a jelenlegi szívizom infarktus veszélyezettségi gyógykezelés rehabilitációja is bekövetkezhet. Mára klasszikus adattá vált: az ötször annyi bort fogyasztó franciáknál ötödannyi a szívinfarktus előfordulása, mint hazánkban. Elgondolkodtató adat... Az alkoholizmus világszerte történő következetes felszámolása egyértelműen és elvitathatatlanul fontos feladat, egyéni és közösségi szempontból egyaránt. Az ebbéli gondos törekvés, lássuk be, soha nem kívánta, és jelenleg sem szándékozik törölni az étrendből a kulturált és előnyös borfogyasztást. Mindössze a mértékkel illendő tisztában lennünk! Az pedig ekként szól férfi és nő részére egyaránt: naponta elfogyasztott kettő deciliter bor semmiféle kimutatható egészségi károsodást nem okoz, sőt egészségére válik. Éppen eme megfontolás alapján szervíroznak a légijáratok fedélzetén 187 ml 11,5 térfogatszázalékos bort, Pilverzáras üvegekben. Éspedig azért, mert épp ekkora térfogatban van a 16 gramm alkohol, melyet bárki felnőtt ember büntetlenül elfogyaszthat naponta egy alkalommal. Aki viszont az égetett szeszes italokat kedveli, megkaphatja az 50 ml-es (féldecis) Pilverzáras mini-üvegecskét. Aki pedig megrögzötten a sört keresi, kezébe adnak egy dobozos sört, amely 3,3 dl 5%-os töltetet tartalmaz. S tudják-e, hogy az iménti három italféleség miért ilyen kacifántos térfogatú kiszerelésben (187 ml, 50 ml, 330 ml) kerülhet a kezünkbe? Mert mindháromban éppen a megengedett 16 g alkohol van. Sem több, sem kevesebb. Ekként örködnek a felhők felett az egészségünk érdekében. Itt a földön pedig egy pohár bor az egy deci, két pohár bor az két deci - épp ez az, ami javunkra válik! Egymás tekintetében megfürödve koccintsunk! Ezt is csak a magyar nép teszi. Éspedig azért, hogy a koccintás okozta lökőhullámok átadódjanak a bornak, és gazdag illat- zamatát ekként felszabadíthassa, bennünket már az illatával is megörvendeztethessen. A legendás hírű történelmi borvidék gazdag szőlőskertjeinek pazar itala ekként és ilyen mértékben váljék - Kedves egészségükre! 82 (A szerző alkohológus szakpszichológus) XI. évfolyam 7. szám—2001. július
