Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Abkarovits Endre: Torockó
néhány kilométer után újra délre, s hamarosan feltűnt előttünk a Székelykő kopár, de mégis fenséges tömege. De miért hívják ezt a hegyet Székelykőnek, hiszen a Székelyföld jó távol esik még innen? Torockó az egykori Aranyosszék területén található. A „szék” nevű közigazgatási egység már önmagában is székely eredetre utal. Nos, valamikor valóban éltek itt székelyek, méghozzá Kézdiből, s Felvinc volt a központjuk 1876-ig. Bár a székelyek manapság egy tömbben élnek, de valamikor határőr szerepük volt, s a történelmi Magyarország más helyein is megtelepedtek, még a Nyugat-Dunántúlon, s a Felvidéken is. Pontos eredetükről, s kezdeti elhelyezkedésükről a tudósok máig vitáznak, de Aranyosszék középkori történetének velük kapcsolatos része ismert. 1289-ben a tatárok elleni védekezésben nyújtottak segítséget Torockó várának, s ezért IV. László a székelyeknek ajándékozta a várat és környékét. Innen a Székelykő és a Székelyvár elnevezés. Később azonban elnyomták őket, s a szomszédos Torockószentgyörgy földesurai, a Torockayak megfosztották őket szabadságjogaiktól. Ebbe a lakosság a következő évszázadokban sem tudott beletörődni, s gyakran kiújultak a harcok, míg végül a XVIII. század elején a labancok felgyújtották a települést, mely ekkor addigi városi rangját is elvesztette. Torockó azonban nem volt kizárólagosan magyar város a középkorban, ellenkezőleg: sokan német városnak tartották. Mivel az egész Erdélyi Erchegység fontos lelőhelye volt az aranynak (ma is az!), ezüstnek, vasércnek, ezért már a rómaiak óta működtek errefelé bányák. Torockón a középkorban Felső Ausztriából érkezett bányászok telepedtek meg, s állítólag négy osztrák családra volt visszavezethető a település lakosságának jó része. A lakosság akkor vált egységesen magyar anyanyelvűvé, amikor 1480 körül felvették az unitárius vallást. Akkor viszont felvetődik a kérdés, hogy Torockó népviseletében, népművészetében magyart vagy németet tiszteljünk. Malonyay Dezső 1909-ben megjelent ötkötetes „A magyar nép művészete” könyvében így foglal állást: „Mert, aki azt állítja, hogy Torockó népe német, mert hiszen III. András alatt körülbelül a XlII-ik század elején vándoroltak be, azoknak igazuk van, viszont, igazuk van azoknak is, akik azt állítják, hogy Torockó népe magyar, hisz a legszebb magyart beszéli széles e hazában..Népművészetét Székelykő (Fotó: Abkarovits Endre) Új Hevesi Napló 71
