Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)

2001 / 12. szám - KÖNYVSZEMLE - Turcsányi Péter: Így bocskorosan

Mindegy, mit ér meg ez a kor még, Ha távolból zengve beszélnek;

Ha Bach orgonája sikolt fel S a sámánok titka nekünk szól, Visszhangot ver innen az ének.

Szuly Gyula: Kő és kenyér (Zalaegerszeg, Vadamosi füzetek)

Gérecz Attila kötetének előkészítése szakmai szempontból nagyon jelentős kérdéseket vetett fel. Munkánkat Keszler Borbála nyelvészprofesszor és Babos Csöngőmé grafológus is segítette. Az eredeti, börtönből kimentett kéziratot rendelkezésünkre bocsátotta H. Drechsel Mária.

Óriási meglepetésre a korábbi kötetekben helytelenül, egymástól elszakítva, továbbá barbárul megcenzúrázva és önkényesen átalakítva közölt versek csodálatos rendbe álltak az alapos munka nyomán.

Költészetünk legjelentősebb darabjai közé sorolhatjuk azt az írásszakértők által bizonyítottan egybefüggő verses elbeszélést, azaz eposznak mondható alkotást, amely egy tömbben és hovatovább egységes versforma-variációban csak jelenkötetünkben kerül az olvasók elé.

Gérecz Attila közel három év alatt, börtönben írott költészete önmagában csoda és példa lehet a ma ifjúsága és írótársadalma számára.

A költő életművét a fiatalabb nemzedék nevében Bakonyi István irodalomtörténész méltatta tárgyilagos előszavában. Mi is csak elfogódottsággal forgathatjuk e nagyjelentőségű verseket (1955 halottak napján, Nosztrai leoninusok, Halálraítéltek, Sorsod művészete, Karácsonyi ének a börtönben).

Reméljük nem lesz olyan kor többé, amely eltiltja tőlünk a nemzet Petőfihez vagy Radnótihoz is hasonlítható költőjének munkáit

(Gérecz Attila: így bocskorosan. Kráter Kiadó,

2001)

110

XI. évfolyam 12. szám—2001. december