Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 12. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Abkarovits Endre: Erdélyi mozaik I.
Abkarovits Endre yrd/Áj-t 'moKCuÁ I. rész 2001. nyarán és őszén, két hosszabb erdélyi körút során számos gyönyörű helyen jártam, érdekes emberekkel találkoztam, kulturális események tanúja voltam. Élményeim egy részét szeretném megosztani a tisztelt olvasóval, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kedvet csináljak azoknak az utazáshoz, akik még mindig tartanak egy romániai kirándulástól korábbi negatív hírek vagy személyes tapasztalatok alapján, illetve további ötleteket adjak azoknak, akik eddig is szívesen járták Erdély tájait. Voltak persze olyan élmények is, amik egyszeri eseményekhez kötődtek. Ilyen esetekben a tudósítás, a megemlékezés a szándékom. Csíkszereda nyáron A korábban meglehetősen unalmasnak tűnő kisváros élete az utóbbi esztendőkben — különösen nyaranta - megpezsdülni látszik. Ez több tényezőnek köszönhető. Egyrészt már a nyár elején a pünkösdi búcsú hatalmas tömegeket vonz a mára Csíkszereda közigazgatási határain belül fekvő Csíksomlyóra. A búcsú résztvevői természetesen egyúttal a várossal is megismerkednek, újabb ötleteket kapnak mind a városban és környékén található látnivalókat, mind további egyházi és népünnepeket illetően. Már július elején következik az újabb látványos esemény, az Ezer székely lány ünnepe, szintén Csíksomlyón, melyet a harmincas években értelmiségiek honosítottak meg a magyar lakosság identitástudatának a megerősítésére. A város azonban nemcsak a régi hagyományok ápolására szorítkozik, hanem újakat is igyekszik teremteni. Ilyen például a Csíkszeredái Városnapok, melyre az idén augusztus 1. és 5. között került sor. A rendezvénysorozaton belül egyes programok külön is hagyománnyá kezdenek válni, mint például az Erdélyi Prímások Találkozója. Erre idén már ötödször került sor. Ezen a híres falusi zenészek (a kalotaszegi Fodor Sándor Neti, a gyimesi Zerkula János, a székelyszenterzsébeti Kóré Géza és zenekara, stb.) és táncházi zenekarok (a Csíkszeredái Palló, a marosvásárhelyi Öves, a kolozsvári Tarisznyás, stb.) mellett tánccsoportok is felléptek. Közöttük a leghíresebb a helyi Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes volt, mely külön egész estét betöltő előadást is tartott a városnapok alatt. A Hargita egyben a találkozó szervezője is volt, s az eddigi találkozókon közel százórás zenei anyagot is rögzítettek a mostanra már minőségi felvételekre alkalmas stúdiójukban. Szándékukban áll komoly néprajzi és népzenei adattár létrehozása, s a felvett anyagok fokozatos közreadása kazettákon és CD-ken. A városnapok program műsorát nézegetve csak irigykedhetünk, hiszen hasonló méretű városban nálunk nem tudok ilyen széles skálájú rendezvényről. Sportesemények, könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, könnyű- és komolyzenei koncertek, kézműves vásár és még sok más, a legkülönfélébb igényeket kielégítő rendezvényt bonyolítanak le az öt nap folyamán. Ebben az évben a városnapok alatt került sor a Makovecz Imre és Bogos Ernő által tervezett Szent Kereszt plébánia új, millenniumi templomának alapkőletételére is. Az új templom a régi mellé épül, s jurta formájával a magyarság ősi építményére utal. 104 XI. évfolyam 12. szám—2001. december
