Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 12. szám - KÖZÉLET - Losonci Miklós: Nemzetek kézfogása
vetekedhetne a Ford és Opel gyártmányaival. Parlagon hagytunk csak ezzel az egyetlen késedelemmel, fantáziátlansággal sokmilliárd dollárt —, nem engedhetjük folyamatnak ezt a szellemi lustaságot. Kötelező a módosítás, az, hogy minden hasznos magyar gondolatot fölneveljünk magunk és a világ új kincsének, gondolkodással, tettekkel, sok-sok nemzettel kötött szövetséggel. Igaz, nincsenek tengereink, igaz, megfogyatkoztak bányakincseink, de új, nemzetekkel kötött kézfogásaink gyümölcsözőek lehetnek számunkra. Az államközi tárgyalások háttere társadalmi, ha mi magyar polgárok szétnézünk a világban, adunk és kapunk új nézőpontokat, új megoldásokat életünk jobbítására, gyarapítására. Ez az alapja mindennek. Magánlevelek, melyek közüggyé fokozódnak. Csak le kell hajolni a kincsekhez, előttünk hevernek, jórészt használatlanul. Holt kincsraktár a moszkvai textilegyetem múzeuma — hatalmas finnugor néprajzi forrás vár iparművészeinkre - hódíthatnánk ezzel is a világot, a jövőben is, ha számolnunk kell a továbbiakban a sumér- magyar, és más, eddig számba nem vett rokonságokkal. Baráti körökben, klubokban induló eszmecsere lehet korszakalkotó fölfedezések rejtett nyitánya. Kellemes együttlétekből nagy dolgok születhetnek. Egyéni vonzódásokból országok sorsára jótékonyan ható összefogások és eredmények. Kezd érvényessé válni Vörösmarty költői kinyilatkoztatása: „Legszentebb vallás a haza s emberiség” - mindenkinek, hiszen norvégnak, albánnak, magyarnak, szerbnek, angolnak egyaránt fontos a norvég, albán, magyar, szerb, angol haza és a világotthon. A nemzetek, nemzeteink kézfogása azt erősíti, fokozza, hogy egyre inkább birtokolhatjuk az egész látóhatárt, otthonunkká válhat az egész Föld. Különösen fontos, hogy ifjúságunk megragadja ezt a boldogító-gyarapító távlatot. Egész társadalmunkat átható nyelvtanulási programunk ezt a nemes célt alapozza. Sok irányban, szellemi hajszálgyökereinket szilárdítva. Ha sorra vesszük közös múltunk kapcsolatrendszerét, akkor döbbenünk rá, hogy mindez nemesítő nyitánya lehet további együttműködésünknek. Báró Nopcsa Ferenc 1903- ban kezdte meg geológiai expedícióját Albániában, melyet 1905-1907 között véglegesített - többször visszatért a térségbe, kiemelkedő szaktekintéllyé vált. Mindez szintén a magyaralbán barátság új alapjait teremtheti meg, melynek másik nagy áteresze Szkander bég, aki Hunyadi János szövetségeseként küzdött a török hódítás ellen. Algéria is szomszédunk, ne közigazgatási értelemben, a szellemi kapcsolatokat tekintve azonban igen. Határ János festőművész bejárta Algériát, megfestette sorozatában Algír, Órán és Ghardaia városát, a tengerpartot és a sivatagot, mindez szintén alap és tájékozódási pont a további együttműködéshez, melynek szintén már elhagytuk a kezdetét, folytatása gyümölcsöző lehet. Az USA és hazánk között sok híd épült az elmúlt két században. Minden meghatározó a jövőre nézve is. Bölöni Farkas Sándor háromszéki székely fölkereste amerikai útján Andrew Jackson elnököt, itt szerzett tapasztalatait könyvben írta meg. Az USA elnöke és Bölöni Farkas Sándor találkozását plaketten örökítette meg Bodó Sándor festőművész. O az, aki Kováts Mihály ezredes mártíromságát is megfestette, melyet az amerikai szabadságért szenvedett. Ez is tény, amelyet Amerika nem felejtett el, olyannyira nem, hogy nemzeteink együttműködését több képben jelenítő Bodó Sándor kiállítását a washingtoni Capitoliumban maga A1 Gore, az Egyesült Államok alelnöke nyitotta meg. Kossuth amerikai kísérője volt László Károly mérnök. Ő az USA-ban és Mexikóban dolgozott évtizedekig. Az is rendkívüli tény, hogy Vörösmarty Mihály tanítványa. Perczel Miklós honvédezredes hősiesen harcolt 1861-ben az amerikai polgárháborúban, 1867-ben hazatért, értékes naplót irt emigrációs évtizedeiről. Wass Sámuel Kaliforniában aranyföldolgozó üzemet épített az 1850-es években, Haraszthy Ágoston, a kaliforniai 88 XI. évfolyam 12. szám—2001. december
