Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - M. M.: Amikor a szépség Egerbe látogat
együttes van-e a színpadon. Ennél jobb kritikát pedig nemigen kaphattak volna. A legszebb táncaik azonban a saját, széki táncok voltak, hiszen mindenki a saját kultúrájában van otthon leginkább. Az együttes művészeti vezetője, András Mihály méltán lehetne büszke csoportja teljesítményére, ám szerényen elhárítja az elismerést. Ők csak turnéznak egyet Magyarországon, és örülnek, ha táncaikkal örömet szerezhetnek a közönségnek. Eger másik nevezetes nyári eseménye az évenként megrendezésre kerülő filmfesztivál, a Filmművészeti Nyári Egyetem, mely tavaly jubilált. Talán nem sokan tudják, hogy a rendezvénysorozat ingyen látogatható, és minden évben más tematika szerint állítják össze a bemutatandó filmeket. Az idei év kettős öröm volt az egri közönség számára. A filmszínház megújult, modem formában várta a nézőket, némi Mouline Rouge hangulatot árasztva. A Kultuszminisztérium jelentős támogatásával jöhetett létre ez a nagy beruházás, mely a patinás intézményt modernizálta. Az ünnepi megnyitón mutatták be Koltay Gábor nagysikerű filmjét, a Sacra Coronát, mely jelenleg is folytatja országjáró körútját. A bemutató utáni beszélgetés során a közönség megismerkedhetett a rendezővel és két főszereplővel. Jó lett volna tudni, hogy a külföldi szakemberek hogyan élték meg történelmünk ezen belharcokkal terhelt korszakának filmes feldolgozását. Egyelőre annyi volt tudható, hogy nemigen tudták hová tenni a szereplőket és az eseményeket. A nézők kérésére Koltay Gábor elmondta: a párhuzam a jelenkor és a hatalmi harcok végén trónra jutó Szent László király kora között egyértelmű. Jóllehet a sok naturalisztikus csatajelenet elborzasztja az érzékenyebb nézőt, ez az ábrázolásmód megérteti velünk, mennyire értelmetlen minden harc, s hogy őseink mennyi küzdelem árán szerezték és védték meg nekünk azt a földet, melyet hazánkként tisztelünk. A Szent Korona két részből készítését ugyan sokan vitatják, és a történelmi filmeket túl kritikusan fogadja a magyartalanságra, internacionalizmusra felesküdött baloldal, a nemzeti szellem ébredését, annak jogosságát és a magyarság új korszakát senki nem vitathatja el tőlünk. Ha történelmi tanulmányainkra gondolunk, többnyire papírszagú történetek, adathalmazok, kötelezően betanult évszámok jutnak az eszünkbe, és ritkán merünk (ha egyáltalán megtesszük) valódi hús-vér hősöket magunk elé képzelni. Koltay Gábornak immáron sokadik történelmi filmje ez, s bár jóllehet, egy történet filmvásznon való megjelenítése jelentős háttérmunkát, benne sok-sok „favágó” munkát is feltételez, a néző számára mégis maiad az élmény, a történelmi hangulat - immáron életközeibe hozva. A rendező nem riadt meg attól, hogy jelentős történelmi figurákat elevenítsen meg számunkra, merészen nyúlt a témához, és művéhez kiváló színészeket talált. A hajdani trónviszály nem sokban különbözik a mai hatalmi harcoktól, erre igen sok analógiát találhat néző és rendező egyaránt. A Nemeskürty István forgatókönyve alapján készült film mindenképpen azon filmek között fogja megtalálni végleges helyét, mint amelyekkel annak idején Várkonyi Zoltán ajándékozta meg a magyar közönséget irodalmi adaptációival, vagyis a magyar film örökzöldjei között. Fanyalogni persze mindenen lehet, jón, rosszon egyaránt, ez csupán némi unintelligencia kérdése. A Sacra Corona ettől függetlenül folytatja diadalútját az országban, s remélhetőleg eljut majd a határon túlra is, ahol méltó fogadtatásra találhat. Az egriek kedvenc Uránia Mozija pedig megújult formában, változatos műsorkínálattal várja a nézőket, s nem csak a nyári Filmművészeti Nyári Egyetem vetítéseire... M.M. Új Hevesi Napló 107
