Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Farkas András: Baráti levél
parkod 'Kitönui C/c>(Mtd£i /wé/ Jelet kell kapnod az égtől, Mely sorsodnak útját szegi, Jelet, amelyben a nagy ég Gyászfátyolos szellemei Tudtodra adják, mit tegyél! Mi lesz a jel? - azt kérdezed. Megérted-e, hogy üzennek, Lesz-e hozzá elég eszed? Hiába kérded. Kíváncsi Ember legtöbbször rajtaveszt. Inkább figyeld, az esti fény Mivé festi a házereszt. A nyárutói záporok Nyomában fecskék szállanak, Érett gyümölcsök szaga száll, Mígnem alábukik a nap. Szemeddel büszkén kapd csak el A sápadt hold tekintetét, Mielőtt mindent bevonna Könnyű fátylával a setét, A mozdulatlan természet Imáját fogd meg magadnak. Mert a hangok a nagy csendben Tüzesen tovább szaladnak. Hallgasd a patak moraját, Minden habot vén vak kísér, Figyeld meg bús mormogásuk, De ne kérdezd őket: miért? Mert ők is élnek, nekik is Teher nyomja a vállukat - Hallod az esti harangszót? Rózsaillat, szent hangulat. Esti ima. Messze innen Fehér ruhás kedves papok Merész álmú freskók alatt Szomjazzák az áhítatot. Szívükben a magány zenél Buja, szerelmes muzsikát Az Istenig s a lelkűket Szivárvány-hídon viszik át. 44 XI. évfolyam 11. szám-2001. november
