Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 10. szám - KÖZÉLET - Cserniczky Dénes: Hihetetlen történetek II.
Gserniczky Dénes (zffpiÁefotíwi' törlémeteh II. GARAI GYULA. Tőszomszédok voltunk Budapesten a Nagyenyed utcai lakásban. Az első emeleten egymás mellett volt az ő és a mi lakásunk. Megismerkedésünk eltért a megszokottól. Ők is vidékről jöttek, mi is. Mi érkeztünk előbb millió csomaggal. Nem tudtunk folyamatosan pakolni a rengeteg ruha- és egyéb neműktől. Hol egy lavórba botlottam bele, hol átestem egy ládán. Szóltam a feleségemnek:- Nézzük már meg, nincs-e nyitva a szomszéd lakás ajtaja. Ha igen, vigyünk át egy pár cuccot. Nyitva volt. Áthurcoltunk néhány útban lévő holmit. Most már nyugodtabban tudtunk pakolni, mígnem egyszer rémülten halljuk, hogy megérkeztek a szomszédék. Átrohantunk hozzájuk. Nagy bocsánatkérések, magyarázkodások.- Elnézést kérünk! Bocsánat!- Nem, nem! Csak nyugodtan! Örülünk, hogy segíthetünk! Addig szorongattuk egymás kezét, míg leültünk e csomagokra, elkezdtünk beszélgetni, és egy életre szóló barátságot kötöttünk. Ha ez nem velük történik, talán még ma is a bíróságon ülünk birtokháborítás címén. Gyuszikám! Néhány éve kísértünk utolsó utadra a Farkasréti temetőben. Nyugodjál békében! Ő mesélte a következő megtörtént esetet. Tisztviselőként dolgozott már nem tudom, melyik hivatalban. Négyen voltak egy irodahelyiségben. Akkoriban, még talán jobban, mint most, elképesztően népszerű játék volt a LOTTÓ. Még az olyanok is játszottak, igaz, nem rendszeresen, mint én, aki soha nem hittem, hogy a négylevelű lóherét egyszer leszakíthatom. De az országban tombolt a lottóőrület. így Gyula barátom hivatalában is. Rajta kívül mind a hárman játszottak hetenként állandó számokkal. Néha beszaladt egy-két kettes találat, még ritkábban egy hármas, több semmi. Hát ez nem sok, mondhatnám, semmi. Már a levegőben lógott, ami be is következett. A három közül az egyik:- Gyerekek! Én ezt nem csinálom tovább. Ez hülyeség, felesleges pénzkidobás. Befejeztem. Nem játszom tovább. Az ügy más országokban ezzel véget is ért. De nem lenne magyar a magyar, ha ezt annyiban hagyták volna.- Hogy szúrjunk ki vele? Tanakodás. Homlokráncolás. Nagy igazság, hogy nagy ötlet alapjai mindig valami végtelenül egyszerű kis dolog. Ennek receptje szerint vásároltak lottószelvényt, és várták a pénteki napot. Ugyanis akkortájt pénteki napon húzták a lottót. A rádió délelőtt 11 órakor bemondta a nyertes számokat. Ezeket beikszelték az üres lottószelvényre. Állati üvöltés:- Négyes találatunk van! Emberek! Négyes találatunk van! Laci (nevezzük így a pórul járt emberkét):- No, hogy az a... (nyomdafestéket nem tűrő szöveg, többször megismételve). Csak én lehetek ilyen barom, hogy pont most lépek ki, amikor végre beüt valami. Hogy az a... (nyomdafestéket nem tűrő szöveg ismételve, lényegesen nagyobb hangerővel). 76 XI. évfolyam 10. szám — 2001. október
