Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)

2001 / 10. szám - VERS, PRÓZA - Gérecz Attila: A távozó, Ítélet, Levél

Két végén a gyászmenetnek: az Isten.

S eszembe jut, hogy el kell mennem. Hogy hív.

A temető most, innen titokbús hieroglif Rajta - amivel az élők szólnak a halál.

(Az ember pár szobornak háttal, párnak arccal áll.)

De fölül és alul,

amire az ittas halál kijózanul,

mind, amit részegen kimondott:

bokrok, virágok, friss puha lombok,

egyszóval az egész tavasz ott

ezt a nagy, sárga papírlapot

úgy rajzolgatja teles-teli,

mint egy szerelmes leányka

kicsi, barna és szelíd,

róhatja fel együgyű, csacska szíveit

régi királysírok romja között a márványra.

Bájos, ostobácska irka-firka.

A halál a tavaszt mindig kibírta...

22

XI. évfolyam 10. szám — 2001. október