Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Abkarovits Endre: Boldog, szomorú dal
- Félsz, hogy csalódás érne, ha most elmennél ugyanazokra a helyekre?- Igen, és lehet, hogy jobban táplálkozom azokból a régi emlékekből. Lehet, hogy nincs igazam, de szeretném megőrizni magamnak úgy, amilyen régen volt, nem szeretnék bemenni a széki kocsmába arra, hogy a videót nézik.- És hogyan történik akkor a zenei anyagotok kiválogatása? Lemezeitek és a mai műsorotok is azt tanúsítják, hogy szinte valamennyi fontosabb magyar népzenei dialektust, továbbá több románt is játszotok. Erre szándékosan törekedtek vagy a vidéki táncházak természete hozza ezt magával, ahol általában egyetlen helyi zenekarnak képesnek kell lenni a legkülönbözőbb tájegységek zenéjével kiszolgálni a táncosokat?- Az az igazság, hogy a zenekar számait általában én szoktam kiválogatni, s társaim általában elfogadják ötleteimet, sőt bátorítanak, hogy csináljak további összeállításokat. Nem törekszem szándékosan arra, hogy minél több vidékről játsszunk valamit, vagy hogy azt nézzem, honnan nem játszott még más zenekar. Én csak hallgatom a felvételeket, és csak az számít, hogy mi szép, mit játszanék el szívesen. Az se baj, ha már más magyarországi zenekar is eljátszotta, mert ők is tanulták valamilyen autentikus forrásból.- Ilyenkor mennyire befolyásol a másik előadó játéka? Mert láttam már arra is példát, hogy vannak, akik nem is szívesen hallgatják a többi táncházi zenész lemezeit, hogy csak az eredeti, tiszta forrásból táplálkozhassanak. Te viszont ezen az estén is játszottál egy olyan ádámosi táncrendet, amit - legalábbis részben - Gázsa ragyogó előadásában biztos ismersz.- Én az eredeti zenészeket hallgatom legtöbbször. Mikor kezdtem tanulni zenélni, természetesen magyarországi zenészektől tanultam először, mostanában azonban a régi zenészek játékát igyekszem elsajátítani. A többi táncházi zenész is fontos tapasztalat. Gázsa például nagyon jó muzsikus és nagyon jól játssza az erdélyi dialektusokat, de általában én az eredeti felvételeket szoktam hallgatni. így igazából nem befolyásol a többi táncházi zenész játéka. De mindenképpen hatással vagyunk egymásra, halljuk egymást rendezvényeken, ez igényesebbé tesz bennünket. Figyeljük, hogy a másik ezt most szebben állította össze, jobban dolgozta ki, pontosabb, autentikusabb. Ez előre viszi az ügyet! Inspirálja az embert, hogy még igényesebben dolgozza ki, még hitelesebb legyen. De nem befolyásol abban, hogy milyen f Csík János Fotó: Barcza Zsolt 90 XI. évfolyam 9. szám—2001. szeptember