Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Erdélyi Z. János: A szeretet obulusai
„A szeretet obulusai” ciklus verseiből Makrancos, büszke csikó vagy. Lelki kötőféket sem tűrsz; magadról a szeretet nyergét is leveted, s a zabolának vélt valódi szerelmet gyűlölt ellenfélként harapod szét szilaj, fiatal fogaiddal. Fénylő, bársony szőrödet gyengéden simogató kezem is dühösen megmarod olykor. Néked csak végtelen legelők rációja, csak az ész, ami számít. Az sugároz erőt, egyedül az irányít. Arany szénáról szőtt szende mesékben szerinted csak pár sánta, kivénhedt, vak gebe hisz még. Makrancos, büszke csikó vagy. Távoli puszták érc-szív-hidegét oltotta beléd a Teremtő. Gondolatod küszöbére ülök, lelked térdéhez támasztva fejem. Léted tudatának távoli símogatása elaltat, s már csak a színes eső xilofonja zenél. Új Hevesi Napló 43
